Haumea
A tudósoknak fogalmuk sincs arról, hogyan keletkezett a Haumea nevű törpebolygó, de egyelőre az is ismeretlen, hogy milyen tényezők magyarázzák egyedi tulajdonságait. Például a Haumea az egyik leggyorsabban forgó égitest a Naprendszerben és kristályos víz borítja. A törpebolygó másik rejtélye a sötétvöröses folt, ahol talán kristályos vízjég lehet a felszín többi részével ellentétben. A Neptunusz pályáján túl jégből és sziklákból álló égitestek sokasága kering a Nap körül (Kuiper-öv), ezek közül pedig négyet törpebolygóként tartanak számon: Plútó, Eris, Makemake és Haumea. Kis méretük, alacsony reflexiójuk és nagy távolságuk miatt nehéz megfelelően tanulmányozni jellemzőiket. A Haumea-t 2004-ben fedezték fel, de a négy törpebolygó közül még mindig ezt ismerik a legkevésbé - magyarázza Bruno Sicardy. -Tudtuk, hogy a Haumea 285 év alatt forog a Nap körül, és ellipszoid alakja hasonlít egy rögbilabdához. Nem tudtuk azonban azt, és nem is számítottunk arra, hogy a leghosszabb tengelye majdnem olyan hosszú, mint a Plútó átmérője, valamint sűrű gyűrű van körülötte. Sicardy következtetései részben Brazíliában készült összetett előrejelzési modelleken, alapultak. A kutatók José Ortiz vezetésével tíz különböző európai csillagvizsgálóban tizenkét teleszkóp segítségével figyelték meg Haumea-t. A sűrű gyűrű sugara 2300, szélessége pedig 70 kilométer. Megfagyott részecskékből áll, amelyek háromszor lassabban forognak a Haumea körül, mint a törpebolygó a saját tengelye körül. Ehhez képest a valamivel nagyobb Plútó forgási sebessége több mint hat nap. Valószínűleg ez a forgás határozta meg a Haumea furcsa alakját is, amely hasonlít egy összenyomott labdához vagy tojáshoz. Ehhez képest a többi ismert törpebolygó majdnem gömb alakú. Úgy gondolják, hogy kőből és jégből áll, de ez egyáltalán nem biztos. A körülötte keringő két hold keletkezését illetően is homályosak az ismereteink.
A gyűrűk általában olyan óriásbolygók körül alakulnak ki, mint a Szaturnusz, de a Haumea és a Chariklo, a Jupiter és a Neptunusz között keringő Kentaurok néven ismert égitestek egyike kivétel ezzel szemben. Ez a felfedezés arra enged következtetni, hogy a gyűrűk jelenléte a korábban gondoltnál gyakoribb lehet Naprendszerünkben, valamint más bolygórendszerekben is. Azonban a Chariklo és a Haumea gyűrűinek eredete és stabilitása továbbra is nyitott kérdés. A Haumea nagyon megnyúlt alakja valószínűleg erős rezonancia-perturbációkat (más égitestek gravitációjának következtében jelentkező zavaró hatás) okoz a Haumea körüli ütközési korongon. Ez megmagyarázhatja, hogy a gyűrű miért van viszonylag távol a központi testtől. Ezeket a hipotéziseket azonban még meg kell erősíteni. Egy másik elmélet a Haumea nem mindig volt fagyos állapotban, így 250 millió évig képes lehetett fenntartani folyékony vizű óceánt a belsejében.
Haumea a termékenység és a szülés istennője Hawaii-szigetek mitológiájában. Számos fontos istenség anyja, mint például Pele, Namaka és Kapo. A Makalei nevű varázspálca segítségével Haumea idős asszonyból fiatal lánnyá változhatott, néha pedig visszatért hazájába, hogy feleségül vegye valamelyik utódát, így folyamatosan új embernemzedékek születtek. Az egyik mítoszban Haumea meglátogatta Muleiula-t, a törzsőnök lányát, aki fájdalmas szülésen esett volna át, mert fel akarták vágni a hasát. Ezt látva Haumea a Kani-ka-wi fából készített egy bájitalt, amely lehetővé tette, hogy az anya természetes úton kitolja a babát.
