Az ausztrál Queensland állam északi részén található szokatlan Kalkadjaka nevét színéről kapta, ezért Fekete-hegynek is nevezik. Az őslakosok nyelvéről lefordítva Lándzsák hegyét jelenti, ahol a mitológiai történetek szerint megküzdöttek egymással az emberek és az álomidő szellemei. Ide száműzték a…
A Főnix-szigetek védett zónája bolygónk legnagyobb területű (és egyben legmélyebb) világöröksége Kiribati határain belül. A terület nagysága 408 000 négyzetkilométer. Kiribati 33 korallszigetből áll az Egyenlítő mentén, a Csendes-óceán középső részén. Közülük a legtöbb lakatlan és érintetlen.…
Új-Kaledónia szigete és a hozzá tartozó kisebb földek napjainkban Franciaország tengerentúli területeihez tartoznak. A főszigetet hegylánc osztja ketté, amelynek legmagasabb csúcsai a Humboldt- és a Panié-hegy. A keleti partot buja növényzet borítja, nyugaton pedig füves területek és művelésre…
A Milford-szoros nevével ellentétben valójában fjord Új-Zéland déli részén. A Wales-ben fekvő Milford Haven tengeröbölről nevezték el. A bámulatos szintkülönbségek egyedülálló tájat formáztak a Fiordland (Fjordok földje) Nemzeti Parkon belül, a hely pedig nem véletlenül került fel a világörökségek…
Nan Madol Mikronézia állam és a Pohnpei sziget legrejtélyesebb építménye, amely rengeteg megválaszolatllan kérdést rejt magában. Vélhetően a Saudeleur-dinasztia idejében építették, ezer évvel ezelőtt. A mesterséges szigetek nagy bazaltkövekből állnak, némelyikük akár ötven tonnát is nyom. Csatornák…
Az Erebus-hegy az Antarktisz legmagasabb és legaktívabb működő vulkánja. Egyike azon négy vulkánnak a Ross-szigeten, amelyek háromszög alakban határolják a partvonalakat. A Terror-hegy, a Terra Nova és a Bird napjainkban inaktív vulkánok az Erebus-szal szemben. A délre fekvő Hut Point-félszigeten…
A Tonga-árok jelenlegi ismereteink szerint a bolygó második legmélyebb pontja, de meglehet mélyebb a Mariana-ároknál is. Soha senki nem merült le a fenekére. A Föld leggyorsabb lemeztektonikai jelenségei ezen a helyen történnek, mivel a Csendes-óceáni lemez nyugat felé süllyed az árokban. Legmélyebb…
A Keleti-tó (Vostok) az Antarktisz legnagyobb jég alatti tava. Körülbelül négy kilométer vastag jégtakaró alatt fekszik, így több millió éve el van szigetelve a külvilágtól. Területe nagyjából 15, 5 ezer négyzetkilométer, mélysége több mint 1200 méter is lehet. A víz oxigéntartalma ötvenszer…
A Salamon-szigetek részét képező Marovo a világ legnagyobb sós vizű lagúnájaként ismert. A partjain lévő mangroveerdők és korallzátonyok rengeteg állat-és növényfajnak adnak otthont, a biológiai sokféleség errefelé nagyon magas. A sok sziget közül csupán néhány lakott, ez a kevés ember pedig a…
A távoli és zord Antarktiszon, élettelen jégmezők közepén a bolygó legszörnyűbb vízesése található. A Taylor-gleccserből skarlátvörös folyadék tör elő, mely a közhiedelemmel ellentétben még nagyon sok titkot rejt magában. Legelőször a XX. század elején dokumentálták létezését, amikor a Thomas Taylor…