A Herkules–Corona Borealis (Északi Korona) Nagy Fal vagy egyszerűen Nagy Fal a legnagyobb ismert szerkezet a megfigyelhető világegyetemben, mérete körülbelül tíz milliárd fényév (ehhez képest a világűr átmérője körülbelül 93 milliárd fényév).A Nagy Fal galaxisok milliárdjait, csillagok kvintillióit…
A Neptunusz, mint a Naptól legtávolabbi bolygó, régóta leköti a csillagászokat és asztrológusokat. Kék színéből adódóan nem meglepő, hogy a tenger római istenéről nevezték el. 1846-ban fedezte fel Gottfried Galle, de létezését már korábban jelezték matematikai számításokkal. A Voyager-2 űrszonda,…
A sötét anyag az anyag hipotetikus formája, amely semmilyen módon nem lép kölcsönhatásba a hétköznapi anyaggal, csak a gravitáció révén. Az asztrofizikai és kozmológiai megfigyeléseink elméleti magyarázataként szolgál. A közönséges anyag minden ellenállás nélkül áthaladhat a sötét anyagon, és…
A NASA James Webb űrteleszkója fedezte fel nemrég, 2024 végén a Vörös szörnyeknek vagy UFO-galaxisoknak nevezett rejtélyes, számunkra új égitesteket a világűrben. Eddig összesen hármat találtak. Méretükben és formájukban hasonlónak tűntek más galaxisokkal, így a Tejútrendszerrel is. Színük azonban…
A Vénusz a Naptól távolodva második a sorrendben és egyben a Föld legközelebbi szomszédja is a bolygók közül. Ebből adódóan nem véletlen, hogy a harmadik legfényesebb égitest a Földről látható égbolton a Nap és a Hold után. Nevezték Esthajnalcsillagnak, Lucifernek, Szerelemcsillagnak és a juhászok…
A neutroncsillagok talán a legfurcsább égitestek világunkban. Nagy tömegű csillagok magjainak maradványai, amelyek életük végéhez értek. A tudósok szerint az ilyen nagy csillagok életük végén neutroncsillagokká vagy fekete lyukakká változnak. Miután a mag összeomlik, a gravitációs nyomás olyan erős,…
A Cygnus vagy Hattyú csillagkép elnevezését a görög mitológián belül rengeteg mítoszhoz társítják. Tudományos munkákban legkorábbi ismert említése Ptolemaiosz művében szerepel az i. e. II. századból. Az első történet, amely megmagyarázza a Hattyú eredetét, Zeuszhoz és Lédához kötődik. Léda…
A Plútó egy távoli és titokzatos törpebolygó, amely a Naprendszer peremén kering a Kuiper-övnek nevezett jeges aszteroidák között. 1930-ban fedezte fel Clyde Tombaugh amerikai csillagász, aki a római alvilág istenéről nevezte el. Öt holdja van, amelyek közül legnagyobb a Charon, amely szinte akkora,…
A Nap vitathatatlanul közelebb van hozzánk, mint bármely más csillag. Mindössze nyolc fénypercnyire, míg a második legközelebbi csillag, a Proxima Centauri több mint négy fényévnyire. Mégsem tudunk mindent róla, sőt kevesebbet, mint azt valójában gondolnánk. A Nap átmérője több mint százszor akkora,…
Tiszta éjszakákon, távol a városi fényektől páratlan látványt nyújthat a Tejút csillogó síkja az égen. Ha a gamma-sugarak láthatóak lennének szabad szemmel, akkor két nagy felhőt látnának a galaxisunk középpontjából kiindulva függőleges irányban, melynek végpontjai a Szűz és Daru csillagkép. A …