Nem messze a fővárostól fekszik a Visegrádi-hegység legmagasabb csúcsa, a Dobogókő. A pulzáló sziklának is fordított helyet nemcsak a helyiek, hanem messzi védekekről érkező turisták is gyakran felkeresik rejtélyes híre folytán. Dobogókő népszerű látnivalói közé tartozik a Prédikálószék, ahonnan a teljes Duna-kanyarra, a meredek és sziklás Rám-szurdokra és a Dömös település felett húzódó Árpád kori várra is nagyszerű kilátás nyílik . Ha a térképen megnézzük, a Duna kanyarulata itt  szívnek tűnő alakzatot formáz.   A siketek Mária-zarándokhelye közvetlenül a Nagykilátó alatt található. A szentélyt 1926-ban alapították, majd 1991-ben restaurálták. Ez a furcsa kis zarándokhely békés teret biztosít a csendes imához és meditációhoz.  Dobogókő az ausztriai Mariazell-ből az erdélyi Csíksomlyó-ig vezető Mária-út  része, amelyet M betűs táblák jeleznek a zarándokút mentén végigvezető ösvényeken. A legenda szerint, ha a fülünket a Ferenczy-szikla oldalához tesszük, meghallhatjuk a bolygó szívdobogását.

A Visegrádi-hegység sokak szerint varázslatos hely, ahol megnyugszik a lélek és feltöltődik a test. Átkerül egy másik dimenzióba, amely láthatatlan, de jótékony hatást gyakorol az élőlényekre. Ezért is említik egyes variációkban Dobogókőt a Föld szívcsakrájaként. A Nagy Csikóvár lejtőjén húzódik  a napjainkban már jól ismert Holdvilág-árok. Egykor víz töltötte meg a medrét, ez a folyó pedig most Pomáz településen át folyik, amelyet az írott források Etzelburg-nak, vagyis  Attila városának neveznek. Pomáz határában a Születő fény háza emlékmű hirdeti azt a helyet, ahol Attila, majd később Árpád magyarjai átkeltek a Dunán. Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend tagjai , a pálosok is kolostort építettek a Holdvilág-árok mellett.  A szerzetesek a legendák szerint az itt lévő barlangokban éltek egészen három évig, amíg az esztergomi érsek megalapította a szerzetesrendet. Mások arról  beszélnek a rengeteg legenda összekapcsolása nyomán, hogy a pálosok nem véletlen alapítottak kolostort ezen a helyen, hiszen ők valamiféle ősi tudás őrzői lehettek. Felügyeletük nélkül még a királyok sem léphettek be a hegyvidék legbelsőbb, rejtett helyeire.

Néhány pilisi népmonda, illetve a Tárih-i Üngürüsz krónika alapján arra lehet következtetni, hogy Magyarországon is található egy másik világokba nyíló, álcázott átjáró. Ez a tér- és időkapu a legendák szerint a Pilisben, a Dobogókő alatt található, a pálosok pedig ismerték ezt a helyet. A források szerint valamilyen fontos személy holttestét őrizték a portál bejáratánál,  akinek a teste nem bomlott le. Állítólag itt alszik az ősidők óta egy nagy király, aki tulajdonképpen itt maradt az évezredekkel ezelőtti múltból. Még mindig arra vár, hogy felébredjen, mert a Pilis mágikus erejének köszönhetően számára nem múlik az idő. Más legendák szerint az ősi időkben a szkíták mitikus királya a fény oldalán szembeszállt a sötétséggel, de sajnos vereséget szenvedett. Testét Dobogókőre vitték, ahol most két idősík között várakozva hibernál. Nem véletlen, hogy Dobogókőn majdnem minden szálláshely és vendéglátó egység a Nimród nevet viseli, ugyanis ezekben a történetekben így hívták a hegy belsejében alvó királyt.

A  Holdvilág-árok azért is különös, mert egyes feltételezések szerint itt temették el Árpád fejedelmet. Anonymus krónikájában található az első írásos utalás arra vonatkozólag, hogy Árpád fejedelem temetkezési helye merre található: Ezután az Úr megtestesülésének kilencszázhetedik esztendejében Árpád vezér is elköltözött ebből a világból a Pozsony alatt szerzett sebesülése következtében. Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá Attila király városába. Egyszersmind ott a magyarok megtérése után a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére egyház épült, amelyet Fejérnek hívnak. Ezek az elméletek mindmáig nem nyertek tudományos igazolást, de bizonyításukra már többször végeztek régészeti feltárásokat. 1939- ben a Rám-szurdokban faragott sziklafalat tártak fel, ahol előkerült egy kehelytartó sírszobornak a töredéke, szarvas- és lócsontok, valamint egy 65 év körüli asszonynak a csontváza. A csontváz mellett poharat is találtak, amely valószínűleg azért került a temetkezési helyre, mert méreg lehetett benne. Az edény a napraforgó szirmaihoz hasonlító perzsa kristály kehelyekkel mutat nagybani hasonlóságot. Ezek az értékes leletek a háború alatt eltűntek a Nemzeti Múzeumból.  Az ásatások 1960-ban folytatódtak, amikor bebizonyosodott,  hogy a Holdvilá g-árok helyén valaha középkori település állt. A sziklafalban mesterséges barlangra bukkantak,  amely a néphagyomány szerint  Weiszlich  betyár rejtekhelye volt.