Petra egy ősi romváros Jordánia lakatlan térségében, a sivatag közepén. Valamikor régen fontos kereskedelmi központ volt, ahol selymet, fűszereket, gyógynövényeket vettek át, majd szállították különböző helyekre. 1985-ben felkerült a világörökségek listájára. A közelben élő  beduinok  kihasználva az idegenforgalom virágzását, kisebb várost építettek Petra mellett. Nem teljesen világos, hogy mikor és milyen célból épült a város, de az biztos, hogy a Nabateus Királyság székhelyének számított. A főbejárat neve Al-Khazneh, vagyis a Kincstár. A beduinok nevezték el így, mert azt hitték, hogy kincsek rejtőznek benne. Mivel a kaput rózsakőből faragták, Petrát  sokan Rózsavárosnak is nevezik.

Petra megépítése nem mindennapi feladatnak bizonyult a nabateusok számára, hiszen a környéken nagy eséllyel nem voltak fák, amelyekből állványzatot lehetett volna készíteni.  A törzs névadója  Nebajoth, aki Izmael tizenkét fiának egyike volt és Ábrahámnak Hágártól született fia. Őt sokan az arabok ősatyjának tartják. Utódai arámi nyelven beszéltek és idővel benépesítették az egész félszigetet. A hivatalosan elfogadott nézet szerint Sabha-ból, Jemen területéről  vándoroltak észak felé. A IV. században földrengés tett kárt az épületekben, miután a rómaiak úgy döntöttek, hogy elhagyják a várost. A beduinok vették birtokukba ismét a romokat, akik azóta is a nabateusok leszármazottjainak nevezik magukat.  Nem akarták, hogy idegenek látogassanak a területükre, mert attól tartottak, hogy kifosztanák a romokat. 1812 -ben Johann Burckhardt, egy svájci kutató felfigyelt az elveszett városról szóló legendákra és Kairóba utazott. Arab származásúnak kellett álcáznia magát, hogy eljuthasson Petrába, de így sem tudott sok időt tölteni Jordániában. 

Petra számtalan rejtélye között szerepel a falakon kívüli rengeteg óriási szikla négyzet alakú emlékművek formájában. Senki sem tudja, hogy miért vannak ott és mi célból épültek. 2016-ban a régészek ismeretlen építményt találtak, amelynek valószínűleg szertartásos funkciója lehetett. Ez megelőzően 1993-ban bizánci korból származó tekercseket sikerült megmenteni, de azok tartalmát nem hozták nyilvánosságra. Nagy valószínűséggel Petrának csupán kis részét ismerjük és a romváros 85 százaléka mélyen a föld alatt rejtőzik a felbecsülhetetlen értékű kincsekkel együtt. A beduinok szerint dzsinnek őrzik a feltáratlan részeket és annak a királynak a sírját, aki képes utazni az időben is. A héber történetekben Petra környékén Mózes vizet fakasztott a sziklából, hogy inni adjon népének. Később a templomosok azt állították, hogy a frigyládát akkor találták meg, amikor a jordániai Petra városában állomásoztak. A hírek szerint paranormális tevékenységek zajlanak Siq-ben, a városnak helyt adó mély szurdokban. Furcsa suttogásokat, visszhangokat hallottak és kísértetek árnyait is látták.  A szurdok számtalan színben pompázik, melyek közül a rózsaszín dominál. A vöröset vas, a sárgát kén, a zöldet réz, a fehéret agyag és a feketét magnéziumban gazdag kőzetek adják. A vadabb elméletekben hívők az is feltételezik, hogy Petra feltáratlan föld alatti részeiben földönkívüliekkel kapcsolatos kutatásokat végeznek.