Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy olyan bolygón lehetünk, amely életet ad nekünk. Egyelőre nem ismert ehhez hasonló égitest léte a hihetetlenül nagy világegyetemben. Ellenben rengeteg olyan Naprendszeren túli bolygóról tudunk, ahol számunkra hihetetlen körülmények uralkodnak és ahol az élet a legcsekélyebb mértékben sem létezhet. Az első exobolygók 1990-es évekbeli felfedezése óta a legfurcsább világok tárulnak a szemünk elé a Naprendszerünkön kívüli csillagok körül. Már többezer exobolygót fedeztek fel, ezek száma pedig napról napra növekszik. A Naphoz hasonló csillagok körülbelül feléről azt feltételezik, hogy életet adhatnak. Ez körülbelül 300 millió potenciálisan lakható világot jelent csak a galaxison belül. Az exobolygókat betűk és számok sorozatával  jelölik egyelőre.

Ellentétes irányú keringés

A TIC 241249530b exobolygó önmagában nem feltétlenül furcsa, de a pályája mindenképpen az. Ennek a bolygónak a legelnyúltabb pályája van, amit valaha láttak. Az excentrikus vagy tojásdad alakú pálya tízszer közelebbre hozza a bolygót a csillagához, mint amennyire a Merkúr eljut a Napunkhoz. A bolygó a csillag forgásával ellentétes irányban kering, míg szinte minden ismert bolygó, beleértve a Naprendszerünkben lévőket is, a csillaggal megegyező irányban teszi ezt.

Óriási sziklás világ

A NASA TESS űrteleszkópja által 2020-ban felfedezett TOI 849 b olyan szorosan kering a csillaga mellett, hogy egy év 18 óra alatt telik el. Nincs légköre és 1530°C-os hőség uralkodik a felszínén. Azonban a TOI 849b-t furcsán hibrid természete teszi Tejútrendszerünk egyik legrejtélyesebb bolygójává. Mérete nagyjából megegyezik a Neptunusz gázóriás méretével, sűrű és sziklás, de nem gáz halmazállapotú. Valójában ez a valaha felfedezett legnagyobb sziklás világ és negyvenszer akkora, mint a Föld. Ez lehet az első olyan bolygó, amely egy gázóriás szabaddá vált maradványmagja légkör nélkül.

A felfúvódott bolygó

Mindössze nagyjából hárommillió évvel a végső pusztulása előtt a WASP-12b megállíthatatlanul sodródik befelé a sárga törpecsillag irányába. Tanulmányok kimutatták, hogy a bolygó, amely hatszáz fényévnyire található az Auriga (Szekeres) csillagképben, most olyan közel van a csillagához , hogy annak gravitációjának hatása alatt elkezdett imbolyogni és torzulni. Idővel az intenzív csillagsugárzás miatt annyira megduzzad, hogy darabokra hullik.

Zsiványbolygók

Sok exobolygó ijesztő és barátságtalan lehet, különböző méretűek, színűek és sűrűségűek lehetnek, de legalább mindegyikük egy csillag körül kering.  Azonban vannak kivételek is. Míg a legtöbb bolygó a Napja körül kering, egyes világok valójában szabadon barangolnak a galaxisban. Mivel nincs olyan csillag, amely megvilágítaná a felszínüket, sötétek és hidegek. Ilyen bolygó az OT44, amely 550 fényévnyire található a Kaméleon csillagképben. Ez a kozmikus vándor tizenegyszer nagyobb tömegű, mint a Jupiter és porból, kőzetből, jégből álló koronggal rendelkezik. A nemrég azonosított OGLE-2016-BLG-1928 valószínűleg kisebb, mint a Föld, így az egyik legkisebb tömegű égitest, amelyet mikrolencsés technikával fedeztek fel. A nagyon kis méretű  és távoli égitesteket jelenlegi technikai módszerekkel szinte lehetetlenség felfedezni.

A gyémántbolygó 

A valódi gyémántokból álló bolygó minden bizonnyal a legfurcsább felfedezett exobolygók közé tartozik. A napszerű 55 Cancri e  körül keringő exobolygó annyira gazdag szénben, hogy a nagy nyomásnak és a 2700°C-os hőmérsékletnek köszönhetően a belseje gyémántból áll. A legújabb kutatások kevesebb szenet mutattak ki, mint korábban gondolták, de az 55 Cancri e  természete továbbra is rejtélyes és hevesen vitatott.

A legsötétebb ismert bolygó

Ennek az égitestnek alig lehet kivenni a formáját, mintha csak beleesne a fény. A TrES-2b-t a Kepler teleszkóp rögzítette először 2011-ben és ez a legsötétebb ismert exobolygó, a ráeső fény kevesebb mint 1%-át veri vissza. Körülbelül 750 fényévnyire lévő csillag körül kering, a Draco (Sárkány) csillagkép irányában.

A legforróbb ismert bolygó

Az ultraforró Jupiter-típusú KELT-9b exobolygó annyira perzselően forró, hogy sok csillagot felül is múl ebben. Olyan közel kering a csillaghoz, hogy a felszíne 4300°C-os. Vas és titán van a légkörében és egy év kevesebb mint másfél napig tart. A Spitzer űrteleszkóp adatainak felhasználásával a kutatók felfedezték, hogy a bolygó nappali oldalán uralkodó szélsőséges hőmérsékletek miatt a hidrogéngáz molekulái szétszakadnak, majd újra egyesülnek, amikor a viszonylag hűvösebb, örök éjszakai oldalra áramlanak, mielőtt ismét szétszakadnának.

A legfurcsább pályájú bolygó

A HR 5183b nem siet a csillaga körüli pályára állással. A 2019-ben felfedezett óriás háromszor nagyobb, mint a Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter. 74 év alatt kerüli meg a csillagot és ez jóval több, mint a Szaturnusz 29 földi éve és közel van az Uránusz 84 évéhez. Bizarr pályája okán a rendszer külső pontjain időzik, majd a középpont felé csapódik, hajszálnyira eltávolodva gazdacsillagától, aztán ismét más pályán mozog. Őrült viselkedése folytán az Ostor bolygó becenevet kapta, mivel pusztító hatással lehet a rendszerben lévő többi bolygóra nézve, amelyek megpróbálnak normál körülmények között keringeni.

A vízzel rendelkező bolygó

A Földnél kétszer nagyobb sugarú és nyolcszor nagyobb tömegű K2-18b évek óta a Föld-szerű bolygó cím egyik fő esélyese. 2019-ben bejelentették, hogy vizet fedeztek fel a légkörében. Első alkalommal találtak sziklás bolygót a csillag lakható zónájában, amelynek felszínén potenciálisan folyékony víz gyűlt össze. Azonban felmerült az a nézet, hogy a K2-18b inkább hasonlíthat a sokkal kevésbé barátságos Neptunuszhoz és az olyan bolygókhoz, amelyek vastag hidrogén légkörrel, vizes réteggel és sziklás vasmaggal rendelkeznek. Ilyen bolygókon a hőmérséklet és a nyomás túl magas az élet fenntartásához. A feltételezések szerint felszínét túlhevített tengerek borítják, ahol a víz valahol a folyadék és a gáz halmazállapot határán található, efölött pedig gőzölgő vízgőz légkör található. 

A Föld ikerpárja

A Kepler-452b azért tartozik a legérdekesebb exobolygókhoz, mert nagyban hasonlít a Földhöz.  A Föld 2 néven ismert bolygót 2015-ben fedezték fel. Mindössze 1400 fényévnyire van, ami csillagászati ​​​​szempontból közeli távolság. Méretét tekintve hatvan százalékkal nagyobb, mint a Föld és akár sziklás is lehet. A megfelelő távolságban kering a csillagától ahhoz, hogy folyékony víz gyűljön össze a felszínén, és ez mindössze 385 napot vesz igénybe. A Kepler-452b pályája mindössze 5%-kal van távolabb a csillagától, mint a Föld a Naptól. Napszerű csillaga hat milliárd éves, így másfél milliárd évvel idősebb a mi Napunknál és hasonló hőmérsékletű.

Szuperföldek

A Tejút középpontjában keringő szörnyeteg, a Nyilas A nevű szupermasszív fekete lyuk nagy energiájú sugárzása nagy hatással van a hozzá közeli bolygókra exobolygókra. Tömegük valahol a Föld és a Neptunusz tömege között lehet. Szuperföldeknek nevezhetjük, mivel nagyobbak a bolygónknál vagy mini-Neptunuszoknak, mert kisebbek a gázóriásnál. A fekete lyuk nagy energiájú sugárzása elsodorja közelében lévő Neptunusz-szerű bolygók vastag, gáznemű légkörét és sziklás szuperföldeket hagy maga után. Lehetséges, hogy ezek közül néhány egy csillag lakható zónáján belül található, ahol a hőmérséklet pont megfelelő a folyékony víz kialakulásához. A galaktikus központ kihívást jelentő környezetében azonban nehéz lenne bármilyen élet kialakulása a káros szupernóva-robbanások, a nagy energiájú gamma-sugarak és a fekete lyuk gravitációja miatt, mivel megsemmisíthetik a légkört. Továbbá egy vándorcsillag gravitációs zavarokat okozhat, amelyek elszakíthatják a bolygót az életet fenntartó környezetétől. Az ilyen zavarok gyakoribbak csillagokkal teli területeken, mint például a Tejút középpontjában.

 A Szemgolyó

A Földtől mindössze ötven fényévnyire lévő LHS 1140 b exobolygó egyedülálló felszínének köszönhetően földönkívüli élet lehetséges forrása lehet. A JWST űrteleszkóppal a világot vizsgáló tudósok megállapították, hogy a bolygót jég boríthatja, kivéve a felszín azon részét, amely állandóan a gazdacsillag felé mutat. Itt a csillag hője a kutatók szerint éppen annyi jeget olvasztott el, hogy kör alakú, folyékony vízóceán alakult ki. Ez a bolygónak jellegzetes szemgolyó megjelenést kölcsönöz.

Üvegeső 

A HD 189733 b-ről nemrégiben készült tanulmány szerint a bolygó légköre jelentős mennyiségű hidrogén-szulfidot tartalmaz, amelyet a Földön lebomló szerves anyagok és vulkánok bocsátanak ki és záptojás szagát idézi elő. A büdös tojásbolygó túl forró ahhoz, hogy élet létezhessen rajta, de már az is jó jel, hogy a tudósok ilyen jellegzetes molekulákat tudnak kimutatni a légkörében. Ez a bolygó azonban nemcsak kellemetlen szagáról híres. Felszíne rémálomszerű világ, ahol 8700 kilométer/óra sebességgel fújó szelek alakítják a felszínt. Itt az üvegeső mindenkit cafatokra tépne. A bolygó kék ​​színe a légkörében lévő szilikát tükörképe, amely a halálos 1300°C-os hőmérséklete alatt üvegszemcséket képez.