A Kravica-vízesések Bosznia-Hercegovina egyik legkülönlegesebb tája Mostar közelében. Az azonos nevű természetvédelmi park népszerű turisztikai célpont a több mint 25 méter magas vízeséseknek köszönhetően, amelyek több millió évvel ezelőtt jöttek létre. A tektonikus mozgás és a mészkőfennsík átformálódása következtében nyerték el mai kinézetüket a Trebizat folyón. Az úszás és a napozás népszerű tevékenység itt, valamint lehet bérelni csónakokat is. 

Számos sétaútvonal vezet a vízeséshez, amelyek közül kiválaszthatjuk a számunkra legmegfelelőbbet. Az ösvények különböző nehézségi fokozatúak és mindegyik egy kilátóhoz vezet, ahonnan megtekinthetjük magát a vízesést a környező tájjal együtt. Az ösvények nagyon jó állapotban vannak, így nem kell attól tartanunk, hogy eltévedhetünk. A park számos állatnak és növénynek ad otthont, beleértve a szarvasokat és a vaddisznókat is. A Kravica a krava szóból származik, ami  bosnyák nyelven tehenet jelent. A legenda szerint régen a tehenek a vízeséshez mentek inni és hűsölni. Hajdanán a helyet dús legelők vették körül, amelyek vízhiányos időszakokban létfontosságú itatóhelyként szolgáltak az állatok számára. Azokban a száraz időkben, amikor még a kutak is kiszáradtak nyáron, egy szomjas tehén túl messzire tekergett, majd lezuhant egy harminc méter magas szikláról. Csodával határos módon életben maradt, a vízbe esett, és vidáman úszott lefelé a Trebizat folyóban.

 Számos fesztivált és rendezvényt tartanak egész évben, például a Hercegovinai Borút fesztivált, ahol a látogatók megkóstolhatják a régió borait. A  szűk környék ezenkívül számos érdekes látnivalót nyújt azok számára, akik új helyeket szeretnek felfedezni. Bosznia-Hercegovina legrégebbi múzeuma a legközelebbi településen, Humac Ljubuški-ban található, azon belül a Páduai Szent Antal ferences kolostorban. Itt található a XII. századi Humac-tábla , a legrégebbi horvát nyelven (glagolita és óhorvát cirill) fennmaradt emlékmű.  Az itt található másik érdekes helyszín az I-III. századi római katonai tábor. A feltárt leletek között edénymaradványok, kancsók, vázák, érmék, ékszerek, gyűrűk, üvegek, szerszámok és fegyverek szerepelnek. A régészeti lelőhelyet 2003-ban nemzeti műemlékké nyilvánították. A Stjepan Vukcic hercegovinai nemes által épített XIV. századi vár maradványai szintén Ljubuškira néznek.