A Bucsecs-hegység a Déli-Kárpátok legizgalmasabb hegycsoportja, rengeteg misztikus hely és furcsaság otthona. Legmagasabb pontja a 2505 méter magas Ember vagy román nyelven Omu-csúcs, ami az emberarcú szobor formájára utalhat a hegytetőn. A hegység és környezete számos természeti és építészeti látványosságot kínál. Leghíresebb mind közül a Babele-hegycsoport és a Szfinx. Ezek a Bucsecs-fennsíkon találhatóak és állítólag titokzatos energiákkal vannak körülvéve. Románia legfontosabb szimbólumának tartják, és évente számos turista látogatja a világ minden tájáról. A helynek nevet adó Babe Dochia juhász volt, aki hét napig történő vándorlást követően télen a juhaival együtt megfagyott és kővé változott. A Szfinx nevű szikla nagyon hasonlít híres egyiptomi rokonához, amely a gízai piramisok előtt áll. Mindkét szobor azonos hosszúságú, ami feltűnő hasonlóság.

A Bucsecs-hegység természetesen  vízeséseknek is otthont ad, közülük a leghíresebb az Üvöltő-vízesés. Erős hangját a mítoszokban egy pásztorlány kiáltásaival magyarázzák, aki lezuhant a szikláról és vízeséssé változott. A Bucsecs másik nevezetessége az 1500 méteren fekvő Ialomita-barlang. Bejáratánál kolostort építettek, amelyet a XVI. században épített Bad Mihnea, Karóbahúzó Vlad vagy ismertebb nevén Drakula fia. Ő folytatta apja nyomdokait, fogságba ejtette a bojárokat és keményen dolgoztatta őket. Elkobozta vagyonukat, sőt még a feleségeikkel is lefeküdt a jelenlétükben. Némelyeknek levágta az orrát és az ajkát, másokat felakasztott, végül pedig Nagyszebenben meggyilkolták. A barlang belsejében őskori medvék csontjaira bukkantak, amelyek nagyon ép formában őrződtek meg. A belső részek elágazó labirintusok hálózatai, mint például a Szent Mária-barlang. Ez a rész nagyon hasonlít Szűz Mária szobrának alakjaihoz. Az Oltárkő nevű rész nem látogatható, mivel veszélyes megközelíteni és kétszáz méter mélyen van a föld alatt. A barlang melletti Gura de Rai területét jótékony környezetnek tekintik, amely az ég és a föld között helyezkedik el. Ezen a körülbelül egy négyzetkilométeres lejtőn a test egyszerűen nem fárad el, a fizikai és kémiai funkciók hirtelen felélednek. A szakemberek egyelőre nem kívánják elárulni az égi csatorna pontos helyét, ahol atipikus mágneses anomália nyilvánul meg. Differenciális magnetometriával vizsgálták át, vagyis az altalajt Partington típusú eszközökkel röntgenfelvételezték. Ez lehetővé tette számunkra, hogy megállapítsák ismeretlen eredetű  sugárzás kibocsátását, amelyet általában vetők repedései, a földkéreg visszaverődései vagy más valami okoz.

A Bucsecs-hegység alatti alagutak hálózata nem csupán a legendákban létezik. Hasonló jellegű őskori létesítményeket találtak Bulgária-szerte is, amelyeket a feltételezések szerint a trákok építettek. A dák korban ezekről csak a papok és néhány törzsi vezető tudott. Az alagutaknak stratégiai szerepük lehetett és kincseket rejtettek el bennük. Bizonyos mérések kimutatták, hogy két alagút vezet át a Bucsecs-hegység hegységén a Nyugati-Kárpátokban található Medve-barlang közelébe. Azt is mondják, hogy vannak olyan járatok, amelyek a hegyen keresztül összeköttetésben állnak a távoli Retyezáttal és a Csahlóval. Mindhárom hegyen szentélyek álltak és az Arany Háromszöget alkották. Az alagutak nem kaotikusan helyezkednek el, hanem nyitott szájú farkas körvonalait alkotják, ennek a feje az Erdélyi-középhegységben, farka pedig a Bucsecs déli lábainál van.

Más legendákban a titokzatos Szfinx által őrzött kőpaloták nevei egyes nézetek szerint az adott földek urától, Bucsecs-től (Buceci) származnak, míg mások abban hisznek, hogy a hegy neve a latin boróka szóból ered. Könnyen lehet azonban, hogy a magyar búcsú szóról nevezték el a hegységet, mivel a  Szfinxhez és egyéb nevezetességekhez rengetegen zarándokolhattak el a középkor idején, amikor a terület a Magyar Királyság részét képezte. Első említése az idők homályába vész, de pontos feljegyzésekben először 1592-ben szerepel, amikor Barcarozsnyó ősi városának lakói megvásárolták a Szarvas-völgy legelőit. Ezen a réten furcsa fények sorozatát figyelték meg, közülük az egyik végighaladt  a lejtőn és hurkot írt le a levegőben.

A Szfinx felett naplementekor a Nap gyenge sugarai körülveszik a kőbe vésett különös arcot és leereszkednek az ősi szobor talapzatára, piramist alkotva. Néhány beavatott minden évben találkozik a Bucsecs-fennsíkon, ugyanazon a napon és ugyanabban az órában. Már messziről felismerik egymást, minden irányból felkapaszkodnak a hegyoldalra. Egy hamburgi orvos itt gyűjt energiát és rengeteg beteget kezel nap mint nap.  Senki sem ismeri annak titkát, hogy sikeres műtéteit hogyan végezhette el egyetlen nap alatt, ami más orvosoknak eddig még nem sikerült. Sok gyógyíthatatlan beteg tért vissza innen teljesen egészségesen, mások pedig energiákkal töltődtek fel. Évente csak egyetlen nap van, amikor a Nap sugarai ilyen piramist formáznak, mégpedig november 28-án.

A Bucsecs meghatározatlan részén folyamatosan tűnnek el emberek rejtett alagútban. A föld mélyén olyan emberek élnek, akik sokkal magasabbak a normál embereknél és otthonosan berendezkedtek a labirintusok hálózataiban. A hírek szerint nagyon régen, ötvenezer évvel ezelőtt létesítették a titkos helyiségeket és mindegyik össze van kötve egymással. Energiaforrással védik, amely fejlett technológiára utal. 2003-ban a Pentagon emberei műholdas technológia segítségével anomáliát fedeztek fel a Szfinx alatt. Állítólag a szabadkőművesség legmagasabb szintjein a Pentagonnak sikerült szövetséget kötnie a román hírszerzés legtitkosabb részlegével, a Zéró Osztállyal. Cezar Brad a hírek szerint találkozott a Bilderberg-csoport kiküldött emberével, akit Massini-nek hívtak és finanszírozta a költségeket. A hegy belsejében a műszerek üres teret mutattak ki, ami biztosan nem barlangra utalt. A szatellitfelvételek energiablokkokat is jeleztek függőleges irányban, mintha valami fal lenne ott, de kupola vagy félgömb alakban is megmutatkoztak. Nagyjából ötven méterre tudtak csak behatolni a föld alá és meg is találták az alagutat, amelynek bejáratát kőből készült kapu képezte és láthatatlan energia védte. Aki megérintette az ajtót, azonnal meghalt szívinfarktusban. Bármilyen tárgy, amit átdobtak rajta, porrá változott. Cezar érezte, hogy mindenáron meg kell érintenie az energiafalat, mert társaival ellentétben teste nem károsulna semmilyen mértékben. Sikerült átjutnia és nem várt felfedezésekre bukkant. A teremben furcsa szimbólumokkal ellátott asztalok sorakoztak és ezek fényt is kibocsátottak. Műszaki tárgyak hevertek rajtuk, melyekből drótok lógtak ki. A háromszög motívuma több helyen feltűnt, nemcsak a tárgyak és az azokat tartalmazó dobozoknál, hanem a bejárati résznél is. Ha valaki megérintette az asztalt, hologram vetült a falra. A mozgó képek egymás után követték egymást az asztalokon lévő tárgyak megérintésétől függően és valamelyik tudományterületet mutatták be. Szó esett a biológiáról, a történelemről és annak elhallgatott részeiről, de a földönkívüliekkel történő kapcsolatokról is. A kutatók sötét üvegszerű anyagot figyeltek meg az asztalok felületén, ez pedig négyzetekre lett osztva. Furcsa vázát is találtak, amelyben fehér port tároltak. Ez ismeretlen kristályszerkezetű egyatomos arany lehetett. Az aranypor ilyen tiszta formában idegenszerű hullámokat és energiacserét vált ki, így felgyorsítja a fiatalodás folyamatát. Egy ember több ezer évig tudna élni így ugyanazon fizikai  testben. Ha ez a történet igaz, egyben is meg is magyarázná a Bucsecs  nem mindennapi energiamezőit.  Cezarnak azonban nem sok ideje maradt, hogy messzemenő kutatásokat végezzen a titkos helyszínen. A középső alagút bizonyult a legfontosabbnak Massini számára, melyet a nyilvánosság előtt feltétlenül titokban akart tartani. Föld alatti világba vezetett, ismeretlen helyekre. Az amerikaiak tiltakozása ellenére a román kormány úgy döntött, hogy nyilvánosságra hoz mindent az egész létesítményről, de később nemzetközi nyomásra meggátolták további információk kiszivárogtatását. Tudni kell azt is, hogy a XX. század elején a Bucsecsben végzett kutatások eredményeként felfedezték a halhatatlansági zónát. Itt olyan forrás található, amelynek vize bolygónkon a legtisztább, nulla baktériumterheléssel. A terület vize, amely sem nitrátokat, sem nitriteket nem tartalmaz, barlangból ered, földalatti tóban.