A Wolf-Rayet csillagok a világegyetem legmasszívabb és legvilágosabb égitestei közé tartoznak, ugyanakkor a legrejtélyesebbek is. Nevüket felfedezőikről, Charles Wolf és Georges Rayet francia csillagászokról kapták. Ezeket a csillagokat erős csillagszél,  nagy fényerő és tömeg, magas hőmérsékletükről és viszonylag rövid élettartam jellemzi.  is ismertek. Talán átmeneti szakaszban lehetnek a csillagfejlődés fősorozata és a szupernóva-stádium között. Az első ilyen csillagot 1867-ben fedezték fel. Wolf és Rayet olyan széles emissziós vonalakkal rendelkező csillagokat figyelt meg, amelyek más csillagokban nem voltak jelen. Azóta a csillagászok spektrumaik alapján három fő típusba sorolják a Wolf-Rayet csillagokat: WN, WC és WO. A WN típust nitrogénben gazdag emissziós vonalak jellemzik, míg a WC-csillagok szénben és a WO-típusúak oxigénben gazdagok.  Ezeknek a csillagoknak viszonylag rövid élettartamuk van a többi nagy tömegű csillagéhoz képest. Miközben öregednek, tömegüket elveszítik az erős csillagszelek miatt. A tömegveszteség hatására a csillag vörös szuperóriássá vagy kék változócsillaggá fejlődhet. Végül a csillagból kifogy az üzemanyag, és szupernóva-robbanáson megy keresztül. Általában több mint húszszor akkora tömegűek, mint a Nap, de akár százezerszer fényesebbek lehetnek és a szelek tízezerszer erősebbek, mint a napszél.  Amint egy ilyen csillag leadja tömegét, a csillagszél átszántja a körülötte lévő anyagot, majd egy sűrű búrát képez, a Wolf-Rayet buborékot. 

A Gamma Velorum egy kettős csillagrendszer, amely a Vela csillagképben található. Az elsődleges csillag Wolf-Rayet, míg a másodlagos egy O-típusú fősorozatú csillag. Az előbbi nagyon nagy sebességgel veszít tömegéből, ezért csillagszele ütközik az O-típusú csillagból áramló szelekkel, így röntgensugarakat termel. A WR 134 szintén egy Wolf-Rayet csillag, amely a Hattyú csillagképben található. Ez az egyik legfényesebb csillag az égbolton, 6,2-es magnitúdójával. A WR 134 nagyon erős emissziót mutat a spektrum kék és ultraibolya tartományában, spektruma pedig széles abszorpciós vonalakat mutat. További ismertebb Wolf-Rayet csillagok a WR 136, 137 ÉS 140. A Hattyú csillagképben felfedezett az új csillagok egészen másnak tűntek: élénk színű sávokat mutattak, ezért inkább a ködökre emlékeztettek.

A WR 104 csillagot jellegzetes spirális köd veszi körül, amelyet gyakran szélkerék ködnek is neveznek. A két legközelebbi csillag forgástengelye a Föld felé irányul.  Az előrejelzések szerint a következő néhány százezer éven belül a Wolf–Rayet csillag összeomlik és szupernóvát alkot, miközben akár nagy erejű gamma-kitörést is eredményezhet. Nagy távolsága ellenére ez a földi élet végét is jelentheti.