A NASA James Webb űrteleszkója fedezte fel nemrég, 2024 végén a Vörös szörnyeknek vagy UFO-galaxisoknak nevezett rejtélyes, számunkra új égitesteket a világűrben. Eddig összesen hármat találtak. Méretükben és formájukban hasonlónak tűntek más galaxisokkal, így a Tejútrendszerrel is. Színük azonban teljesen eltért az eddig ismertektől.  Mivel nagyon kevés látható fényt bocsátanak ki, eddig más űrteleszkópok nem érzékelték jelenlétüket. A Webb teleszkóp azonban felismeri az infravörös hullámokat is, amelyek ebben az esetben élénkvörösen nyilvánultak meg. A Genfi Egyetem által vezetett  kutatások szerint akár háromszáz milliárd csillagot is tartalmazhatnak. 

Számos rejtély és megválaszolatlan kérdés áll fenn a Vörös szörnyek nevű galaxisokkal kapcsolatban. Elsősorban a vörös színük, vagyis minden bizonnyal a bennük található nagy koncentrációjú por foglalkoztatja a tudósokat. Körülbelül ötvenszer több port tartalmaznak, mint a Tejútrendszer. Az amerikai kutatócsoport szimulációkat is futtatott, hogy kiderítsék, milyen alakúak. A számítások szerint valószínűleg korong formájúak, akárcsak a Tejút. A bennük megfigyelt csillagképző tevékenység példátlan formákat ölthet. A gázoknak normál esetben általában csak körülbelül húsz százaléka alakul át csillagokká, de a Vörös szörnyek ellent mondanak ennek a normának. Mivel a rendelkezésre álló barionoknak akár felét is csillagokká alakíthatják, ami kétszer-háromszor nagyobb arány az eddig ismert rekordnál. Egy nemzetközi csapat a Jamess Webb űrteleszkóp kutatóival közösen új programot dolgozott ki, hogy szisztematikusan elemezze a galaxisok teljes mintáját a kozmikus történelem első milliárd évében. Ez a megközelítés lehetővé tette számukra, hogy pontos távolságbecsléseket és megbízható csillagtömeg-méréseket érjenek el a teljes galaxismintára vonatkozóan. Noha ezek az eredmények egyelőre még nem ütköznek a standard kozmológiai modellel, új kérdéseket vetnek fel a galaxisok kialakulásával kapcsolatos elméletekkel szemben. Lehetséges, hogy a jelenlegi modellek helyett olyan új elméleteket kellene megfogalmazni, amelyek felülírják az eddig elfogadottnak tartott csillagképződési jelenségeket és azok időbeli keletkezését. Az eredmények azt mutatták, hogy a korai univerzum egyik nagyon nagy méretű galaxisában rendkívül régi, másfél milliárd éves csillagok képződtek. Ez ellentmond a jelenlegi elméleteknek, mivel ennyi idő alatt nem halmozódhatott fel elegendő mennyiségű sötét anyag a létrejöttükhöz. A kulcskérdés most az, hogyan alakulhattak ki ilyen gyorsan a világegyetem korai szakaszában, és milyen titokzatos mechanizmusok vezettek ahhoz, hogy csillagok képződjenek szokatlan nagy mértékben a világűr más részeivel ellentétben. Több kutató szerint mindez újabb bizonyíték az ősrobbanás ellen vagy annak időbeli besorolására.  Habár nagyon keveset tudunk a sötét anyagról, napjainkban az elfogadott hivatalos elméletek azt vallják, hogy a galaxisok kialakulását nagyrészt a sötét anyag koncentrációja határozza meg. A Vörös szörnyek esetén azonban az ennyire nagy sötét anyag struktúrák elvileg nem jöhetnének létre.