A Jiuzhaigou Nemzeti Park Kína Szecsuán tartományában az egyik legszebb hely bolygónkon. Területének nagy részén a  Baishui-folyó halad keresztül, amely a Jangce vízgyűjtőrendszerébe tartozik.  Jiuzhaigou-t 1997-ben felvették a világörökségek listájára is egyedülálló természeti tájai miatt. A változatos adottságok és szintkülönbségek furcsa képződményeket formáztak a Min-hegység 4 800 méternél is magasabb szakaszain: többszintes vízeséseket, hófödte hegycsúcsokat, többféle árnyaltú tavakat és bambuszerdőket. A területnek nevet adó jiuzhou szó szerint kilenc település völgyét jelenti, ami az itt lévő kilenc tibeti településre utal. A régióban nagy mennyiségű tufa egyedi formákat hozott létre. 

A Jiuzhai-völgy legismertebb látványosságai a több tucat kék, zöld és türkiz színű tó, amelyeket a  tibetiek haizi-nak  neveznek (tenger fiai). Egyes tavaknak magas a kalcium-karbonát koncentrációja,  vizük pedig nagyon tiszta. Nagy részük a Rize-völgyben alakult ki, amely a parkon belüli három nagyobb, hegyek által körülvett völgyek egyike.  Az ősi kínai legenda szerint Semo istennő itt véletlenül összetörte a tükrét, ami végül azt eredményezte, hogy a hegyekből lehullott darabokból tiszta vizű tavak, patakok és vízesések keletkeztek.  Itt található  a Yuanshi  Senlin őserdő, ahol remek kilátás nyílik a környező hegyekre és az ötszáz méter magas Kardsziklára.  A Hattyúk tava és a Panda-tó mellett itt rejtőzik a híres Öt Virág-tó is. Ennek a sekély, sokszínű tónak a fenekét kidőlt fatörzsek keresztezik. A tavat föld alatti ásványi anyagokban gazdag források táplálják, amelyek folyamatosan kalcium-karbonátot és egyéb ásványokat raknak le. Ezenkívül ezek az ásványok kicsapódnak a vízből, majd színes travertin teraszokat képeznek.  A tibeti legendákban kutatva rábukkanhatunk a tó eredetéről szóló mítoszra is, amely szerint ez a tó az egyik istennő könnyeiből alakult ki, aki halandó szerelmét siratta. A 310 méter magas Gyöngy-vízesés  és a Tükör-tó szintén híres nevezetesség a Rize-völgyön belül.

A Zechawa-völgy Jiuzhaigou délkeleti ága. Körülbelül ugyanolyan hosszú, mint a Rize-völgy, de magasabban terül el.  Legmagasabb részén a Hosszú-tó (Chang Hai) egy félhold alakú nagy és mély tó, amelynek vize a megolvadó gleccserekből származik. A helyiek szerint kígyószerű szörnyek élnek benne, ami magyarázatot ad arra nézve is, hogy miért nincsenek benne halak. A Shuzheng-völgy a nemzeti park északi részét képezi, többek között a híres  Nuorilang-vízesésekkel, Kína legszélesebb vízeséseivel. A szintén Nuorilang-nak nevezett tavak a völgyben lefelé haladva lépcsőzetesen követik egymást. Néhányuk különleges, a néphitből származó  nevet kapott, mint például az Orrszarvú-, a Tigris- és  az Ismeretlen-tó. Az Alvó Sárkány tava is a kínai mitológiában nagyon népszerű lény, a sárkány nevét örökíti meg, mert a fenekén lévő kőzetminták ennek a nagy erejű lénynek az alakját formázzák meg. Tiszta vize folytán a tó legalja húsz méteres mélységben is látható.

A Jiuzhai-völgyön belül a rengeteg őshonos faj mellett előfordulnak veszélyeztetett egyedek is. Az óriáspanda, az aranyorrú majom, a szecsuáni takin és a Bedford herceg pocok a legritkább állatok közé tartoznak, amelyeket a kihalás veszélye fenyeget. Az itt élő tibetiek többsége a bon néven ismert,  buddhizmus előtti animista vallásban hisz. Jiuzhaigou ezenkívül azon kevés területek egyike a Tibeti-fennsíkon, ahol a sámánizmusnak az  őshonos formáit (beleértve a bon-t is) még mindig rendszeresen gyakorolják. A Himalája hegyeiben is gyakran megfigyelhető  imazászlók kitűzése valójában arra a célra szolgál, hogy megnyugtassák a hegyek isteneit és  elősegítsék a kedvező karmát. A tibetiek gyakran zarándokolnak el olyan fontos spirituális helyekre a hegyekben, ahol kis négyzet alakú fehér papírdarabokat dobnak el a sikeres élet reményében. Ezeket lungta-nak nevezik, amely szélben szálló lovat jelent, és állítólag a rá írt imák meghallgatásra találnak. Geda nevű imaoszlopokat is láthatunk errefelé, amelyek a Kína központi síkságairól származó mizong-hagyományokból származnak. Ezek a Jiuzhai-völgybe vezető utak mentén a béke és a jólét szimbólumai. Egy másik népszerű spirituális szimbólum a henger alakú tibeti imakerék, amelyet a természet erői, így a folyók, a tűz és a szél mozgatnak, de vannak emberi kéz által meghajtott kerekek is. Belsejükbe papírra írt  szentírásokat rejtenek, de ide kerül a fából vagy fémből készített életfa motívum is.