Haukadalur gejzírei
Haukadalur egyike azoknak a helyeknek Izlandon, ahol a vulkáni működés következtében gejzírek törnek a felszínre. Mind közül a leghíresebb Geysir, melyről az összes többi gejzír is a nevét kapta. Izlandi nyelven a szó jelentése kitörni. A régi izlandiak úgy gondolták, hogy ez a tűz istenének, Lokinak a lakóhelye. A geológiai kutatások szerint Haukadalur gejzírjei körülbelül tízezer éve működhetnek. Első feljegyzett említésük az 1294-ből származó jegyzék, melyben leírják az összes akkori gejzír nevét, melyek földrengések következtében jöttek létre. A másik híres gejzír, Strokkur neve jelenlegi ismereteink alapján csak 1789-ben került említésre. Haukadalur a XVIII. századtól vált népszerű turistacélponttá, a bolygó minden szegletéből érkeztek errefelé látogatók.
A két leghíresebb gejzír kétségtelenül a Geysir és a Strokkur. Azonban nem ezek az egyedüli hőforrások a környéken. Rengeteg kisebb gejzír, fumarola és iszapmedence tarkítja a tájat, amelyek a Laugarfjall riolitvulkán felszínén keletkeztek. A híres Geysir sajnos csak ritkán tör ki, akár évekig is szünetelhet. Azok a szerencsések, akik tanúi lehetnek a nem mindennapi eseménynek, akár hetven méter magas vízoszlopot is láthatnak a magasba lövellni. A közhiedelemmel ellentétben viszont nem ez volt az első gejzír, amelyet elsőként dokumentáltak a történelemben. Az ókori történetírók műveit elemezve annyi bizonyos, hogy Trója közelében legalább egy aktív mélyből kitörő hőforrás létezhetett. Az is téves nézet, hogy a gejzír elnevezés 1294-ben, a földrengés során került be először a köztudatba. Az Oddi embereinek évkönyvei csak annyit említenek, hogy Haukadalurban néhány forrás eltűnt, majd újak jelentek meg. Valójában először a XVIII. században említik a források a Geysir nevet, mint az egyik hőforrás megnevezését.
Mindössze ötven méterre délre Geysir-től található a Strokkur. A rendkívül aktív gejzír nagyjából öt-tíz percenként tör ki tizenöt-negyven méteres magasságig. Egy másik, a két termálforrásra osztott Blesi északi része világoskék, a déli pedig átlátszó vizű. Habár jelenleg nem aktív, különös alakja és színe miatt nagyon népszerűvé vált. A Konungshver, ami királyi gejzírt jelent, a geotermikus terület nyugati végén fekszik. Nevét IX. Károly dán királyról kapta, aki 1874-ben meglátogatta a híres Geysir-t. A Konungshver azonban csak több mint húsz évvel később, 1896-ban jelent meg először. Alvó állapotban zöld, kék vagy vörösesbarna árnyalatúnak látszik. A további fontosabb gejzírek közé tartozik Haukadalur völgyén belül a Kis gejzír, a Kis Strokkur, a Kazán, a Sodi és a Smidur. Utóbbit egy helyi ács keltette életre 1907-ben VIII. Frigyes dán király látogatása előtt. A szunnyadó hőforrásba szappant ejtett véletlenül, amitől az hirtelen gejzírré változott. Az ilyen mesterséges beavatkozások azonban nem ajánlottak, mert károsítják a gejzírek élettartamát és élővilágát. A forrásvizek magas fluortartalmú termálvíznek minősülnek, de tartalmaznak radont is. Még a 100°C-os vízhőmérsékletű forró forrásokban is élnek baktériumok, amelyek egyedülálló módon alkalmazkodtak a szélsőséges körülményekhez. Ezek a mikroorganizmusok nem maradhatnának életben, ha környezetük hőmérséklete 70 °C alá esne.
