Az Ado és Awaye nevű szomszédos településeket  valamikor régen a mai Nigéria területén az alaafin irányította. A két település fölött emelkedő magas hegyet is ezzel a névvel illetik.  A joruba történelemben és mitológiában az első alaafin egyike volt annak a hét királynak, akik megalapították a mai Nigéria talán legősibb civilizációját, az Oyo-dinasztiát.  A trón várományosa Koyi lett volna, de a király úgy döntött, hogy helyette inkább kisebbik fia, Onigbogi kövesse őt a trónon. Koyi dühében ellopta apja egyik koronáját, majd anyja szülővárosába menekült. Rokonai azonban a természetfeletti erőket hívták segítségül, így Koyi rögtön azt követően, hogy új hazájának királya lett, meghalt. Mielőtt ez megtörtént volna, átokkal sújtotta azokat, akik ártottak neki és az ő trónját a későbbiekben elfoglalnák. Onigbogi hamarosan meghalt, a királyságot pedig harmincöt évig senki sem irányította. Az átkozottnak hitt földön rengeteg rejtélyes helyszín található, gyakran történnek erre megmagyarázhatatlan dolgok.

Az Ado Awaye hegy két csúcsát széles és mély szakadék választja el egymástól, amelyre nem is olyan könnyű felmászni. Az egyenetlen terep és a sima felületű sziklák  bármikor baleseteket okozhatnak, ezért nem árt körültekintőnek lenni. Néhányan sikeresen megmászták a hegy legmagasabb pontját, az Esekan Ilku-t, azaz a Halál határát.  Az elefántfa szintén megragadta a környék lakóinak képzeletét, mert gyökerei és törzse nagyon hasonlítanak egy igazi elefánthoz. Ennek a fának még szeme is van. Állítólag éjszaka látták mozogni is, de néha-néha felbukkan kiszáradt törzse mellett az Ado-hegyet őrző tizenhat védőszellemek valamelyike.

Azok számára, akik meglátogatják ezt a rejtélyes helyet, az első útba kerülő látványosság az Ishage-szikla. A környéken élők szerint nagy varázserővel bír, magához tudja vnzani a felhőket. Furcsa módon évszázadokig semmilyen kárt nem szenvedett és még mindig sértetlenül áll a meredek lejtőn. Ha szárazság pusztítja a földeket, a jorubák papi elöljárói a sziklához mennek, körbetekerik fehér kendővel és elmondják a varázsigéket. Ezt követően három-négy napig megállás nélkül esni fog.

Ado Awaye hét csodája közül kétségtelenül a leghíresebb és legijesztőbb az Iyake-tó. Ez egyike a bolygó két  tiltott tavának, amelyben tilos fürdeni, mosakodni, de vizét sem lehet bármilyen módon felhasználni. A másik ilyen tó az Egyesült Államokban található, Colorado államban (Akasztottak tava). Valamikor a régmúlt időkben, Oyo Királyságának fennállásakor kedves és segítőkész asszony érkezett Ado Awaye-be, akit sokan megszerettek a helyiek közül. Nagyon szomorú volt mindig, mert nem lehetett gyereke. Mivel nem tudta feldolgozni fájdalmát, beleugrott a tóba és örökre eltűnt benne. Az Iyake-tó neve ennek a legendának az emlékét őrizte meg, ugyanis síró nőt jelent. Akik megpróbálták megmérni a mélységét, mind meghaltak, így napjainkban sem áll rendelkezésre ezzel kapcsolatosan semmilyen adat. A jorubák szerint ez a feneketlen tó emberevő és hússal táplálkozik. Mélyen a víz alatt a földihez hasonló világ létezik, melyet különös, bőr nélküli  emberszerű lények irányítanak. A vízszint csapadéktól és évszaktól függően változatlan marad, egyelőre pedig senki sem tudja, honnan származhat a víz. Akik viszont kételkedtek a legenda valóságtartalmában és megpróbáltak fürdeni a tóban, nem jutottak ki onnan élve. Évről-évre több áldozatot szed az emberevő tó, de úgy tűnik, hogy a teknősöket semmi bántódás nem éri. Az itt található másik különleges tó, az Iya-Alaro szintén baljós hírnévnek örvend.  Nevét arról az idős asszonyról kapta, aki a tó vizébe mártotta és szentelte fel  híres festményeit. A közelmúltban zöld színűre változott a vize, ami valószínűleg az algák tevékenységére utal. A helyiek viszont ragaszkodnak ahhoz, hogy Alaro szelleme költözött a medrébe és színezte zöldre az általa készített festékkel.

 Az Ese awon Agba barázdák a mitológiában szereplő óriások emlékeit őrizték meg állítólag, akik a történelem előtti időkben éltek ezen a vidéken. Ezek az egymást követő lyukak néha vízzel telnek meg nagyobb esőzések után. Iyenkor sokkal jobban kirajzolódik a valódi formájuk, amely lábnyomokra emlékeztet. Az Iyaki-tó partja mellett egy másik furcsa, tojás alakú mélyedés található a sziklában. A jorubák Agbómofúnyaké-nak, vagyis gyermekevőnek nevezik. A feneketlen gödör állítólag összeköttetésben áll számunkra láthatatlan világokkal, mert az a hiedelem járja, hogy aki belelép, az Iyaki-tó fenekére kerül. Ennek elkerülése érdekében cölöpöket helyeztek a mélyedés tetejére, nehogy bárkit is magával ragadjon a kísértés. A vének szerint abban a pillanatban, amikor valaki eltűnik, a lyukban összegyűlt víz nagyon rövid ideig vörös színű lesz. A város lakói olyan történeteket is meséltek, hogy egyfajta csapda és az óvatlanok könnyen más dimenziókba kerülhetnek, ahonnan nincs visszatérés.