A Duna-Dráva Nemzeti Park a két névadó folyó mentén terül el nagy területen A folyókat övező tájak képét a víz munkája alakította ki. Az ártéri területeken változatos élőhelyek találhatóak, sok védett ritka növény- és állatfajjal. A Nemzeti Park működési hatásköre ezentúl egész Dél-Dunántúlra kiterjed, magába foglalva öt tájvédelmi körzetet és 19 természetvédelmi területet. A védett területek nagy része az Európai Unió ökobiológiai hálózatának, a Natura 2000-nek is a része. 

Gemenc

A Duna-menti Sárköz területén található Gemenc ártéri növényvilágának meghatározó fajai a bokorfüzesek, a puha- és keményfa ligeterdők. A ritka állatok között honos errefelé a rétisas, a jégmadár, a fekete gólya és a kerecsensólyom. Gemenc továbbá híres szarvas- és vaddisznó állományairól. Természetes, szűk csatornák keresztezik a tájat, amelyeknek helyi neve fok. Gemenc területén számos dunai holtág és több sziget található, melyet a lelassuló Duna folyása alakított ki.  A közeli Béda-Karapancsa ártéri erdőben él Magyarország rétisas- és fekete gólya állományának zöme. Ezenkívül különböző vízi madarak, például gémek, kócsagok és gólyák honosak erre. Kölkeden a Fehér Gólya Múzeumba mindenkinek érdemes ellátogatnia, hogy betekinthessen a táj ritkaságai közé.

Dráva

Ahogy a gyors folyású Dráva átlépi az országhatárt, esése egyre csökken, hordalékát lerakja, létrehozva a folyó jellegzetes és folyton változó képződményeit, a zátonyszigeteket. Az ártéri ligeterdőkben számos védett növény él, mint a kígyónyelv páfrány, a nyugati csillagvirág vagy a kardos madársisak. A Dráva-völgy élővilága nemcsak sokszínű, de egyedi is egyben. Utóbbi, endemikus fajok közé tartozik a drávai tegzes vagy a szávai csiga. A Dráva és mellékfolyóinak árterét, valamint a holtágakat galériaerdők kísérik. A folyó halban nagyon gazdag, ritka fajok is előfordulnak. A Dráva homok- és kavicspadjainak szintén fontos  szerepük  van, hiszen ezek a part mentén élő madarak kedvelt tartózkodási és költési helyei. A morotvák nádasaiban otthonra találtak a környéken honos vízimadarak.  Az erdőkben fekete gólyák, rétisasok fészkelnek.

Patkó Bandi

A nemzeti park működési területén belül több helyen találkozhatunk régi, magas vagy éppen terebélyes fákkal. Gemencen van az ország legnagyobb kerületű törzzsel rendelkező fája, a Pörbölyi titán. Ez egy fekete nyár, amelyhez tanösvény is vezet. Az ország második legnagyobb fája kevésbé ismert, de az is itt van,  és szintén egy fekete nyár a Dráva árterében. Az egyik legismertebb, Patkó Bandi fája sincs innen messze. Patkó Bandi a XIX. század végén híres betyár volt, akinek nevéhez több monda is kapcsolódik. Somogyban egyébként már az 1700-as évek végéről is vannak feljegyzések zsiványokról, kisebb bandák tevékenykedéséről. Részletes bűnügyi jelentéseket olvashatunk az 1800-as évek elejéről, név szerint említve a gonosztevőket és cselekedeteiket. Brutális gyilkosságok, véres rablások fűződtek a nevükhöz. Somogyban Patkó Bandi feltűnésével új fejezet kezdődött a betyárvilágban. Fivérének, Patkó Jancsinak aneve először 1861-ben szerepelt az újságokban, amikor  szökött rabként emlegették. Az egyik elbeszélés szerint Patkót és négy cinkostársát tizennyolc évi börtönre ítélték, de az öt rab  összecsomózott, hosszú kendők segítségével megszökött az emeleti cellájukból. Egy évvel később már a fővárosi lapok is hírként közölték Patkóék bűneseteit, de a többes számban említett név ekkor is csupán Jancsi bandájára vonatkozott, nem a testvérpárra.  2019-ben sajnos valaki mécsest helyezett Patkó Bandi fájának odvas részébe, ezzel pedig tűzvészt okozott, a fát pedig végül csonkolni kellett.

A somogy megyei Babócsa mellett található az Európában egyedülálló, összefüggő nárciszmező. A csillagos nárcisz tömegesen április végén, május elején virágzik errefelé. A Rinya-patak melletti egykori gyümölcsöst még a törökök telepítették. A história szerint a kert onnan kapta a nevét, hogy a török hódoltság idején területét a helyi basa ültette be nárcisszal a hárem női tagjainak tiszteletére. Árpád-kori települést és egy  későbbi, középkori mezőváros romjait tárták fel itt a régészek. 

Barcsi borókás

A borókás az utóbbi néhány száz évben alakult ki, emberi tevékenység nyomán. Az állatok ugyanis szinte mindent lelegeltek, kivéve a szúrós borókát, amely így uralkodó fajjá válhatott a homokvidéken. Az itteni növényritkaságok között olyan fajokat találunk, mint a fekete kökörcsin, a homoki kocsord vagy a homoki szalmagyopár. A lefolyástalan területeken láperdők tenyésznek égerekkel és tőzegmohákkal. Magyarországn csak itt nő az akár két méteresre is megnövő királyharaszt. A terület a Duna-Dráva Nemzeti Park által fenntartott rackanyáj legelőterülete is egyben.