A Káli-medence
A Káli-medencében összesen kilenc falut találunk: Köveskál, Monoszló, Kékkút, Dörgicse, Balatonhenye, Salföld, Szentbékkálla, Kővágóörs, Pálköve, Mindszentkálla és Kisfalud. A környék változatos és egyedi természeti, kulturális örökségeknek ad otthont.
Teodóra-forrás
A Kékkút melletti Teodóra-forrás világszerte ismert. Gyakran járt erre a bizánci császárnő, Teodóra, aki Justinianus felesége volt. Ezt megelőzően, a római korban is népszerű helynek számított gyógyító tulajdonságainak köszönhetően. Az ásványvíz hasznosításának legmaradandóbb emlékeit a római kor sírkövei, oltárkövei és egyéb építményeinek maradványai őrzik. Kékkút területén több sírkő, dísztárgyak és egyéb síremlékek kerültek elő. Ilyen a Villa rustica romja is.
Kővágóörs
Kővágóörs történelme messzi időkre nyúlik vissza. A honfoglalás kori hét törzs egyikének, Örsnek a szállásterülete volt, innen származik nevének utótagja. Az előtag nevét a közvetlen közelben található Kőtengerről és a kövek malomkő céljára történő vágásáról, kibányászásáról kapta. Itt fakasztott vizet Szent László a Káli-medence lakóinak.
Hegyestű
Monoszló mellett furcsa természeti látványosság tárul a látogatók szeme elé. A Mindszentkálla fölött magasodó Kopasz-hegyhez hasonlóan ez a domb is bazaltból épül fel . A kihűlt bazaltos magma orgona sípjaihoz hasonló függőleges és szabályos oszlopokat alakított ki. Sajnos bányászati tevékenység következményeként a hegy része elpusztult.
Balatonhenye
Balatonhenye területén nagyon rég óta élnek emberek, neolitikumi leleteket is találtak. A római korban villákat, templomokat és szőlősöket létesítettek. A bortermelés hagyománya később is virágzott itt, a XVII. századtól nagy irányban megindultak a fejlesztések. A falu határában fekszik a Törökök halála nevű szikla, amelynek neve a falu talán leghíresebb legendájára utal. Itt követtek el öngyilkosságot azok a törökök, akik nem akartak fogságba kerülni.
Szigligeti vár:
A XIII. századi várat a pannonhalmi apátság közbenjárása által építették. Ez volt egyike azon kevés váraknak, amelyeket a törökök nem tudtak elfoglalni Magyarországon. Így volt ez egészen 1697-ig, amikor a legenda szerint villám csapott a várban lévő egyik puskaporos hordóba és nagy károkat okozott. Az osztrák uralkodó utasítására ezután felrobbantották a várat, de napjainkban szerencsére újjáépítették.
A Szentbékkálla melletti kőtenger neve különböző nagyságú szétszórt kődarabokra utal, amelyek az őskori Pannon-tenger idejében alakulhattak ki. A medencére jellemző vulkanikus hatások következtében feltörő hőforrások a valamikori tengerfenék homokját átformázták, így alakultak ki maguk a sziklák, majd a természeti erózió a hosszú évek alatt különleges és sokszínű formákká alakította. A leghíresebb kompozíció a Kelemen-kő, ami több, egymásra fekvő sziklából épül fel. A mitikus történetekben ezek a sziklák nagy csata maradványai és az egymással harcoló felek fegyverei. Más változatok alapján óriások éltek a területen (ahogyan a Balaton más részein is) és ők mozgatták meg a közeli hegyek szikláit, hogy otthont teremtsenek maguknak. A középkorban olyan hírek is terjengtek, hogy a furcsa sziklák elátkozott falu lakóit formázzák meg, akiket átok sújtott és ezért váltak kővé. A kőtenger a gyógyító erejéről ismert Szent György vonalon fekszik és ennek következtében pozitív energiákkal tölti fel az arra járókat.
A Kővágóörshöz közeli Máté-forrás mellett fekszik a Kornyi-tó, amely rengeteg madárfajnak ad otthont. A sással, náddal és vízinövényekkel borított lápos vidék ideális menedékhely a költöző- és vízimadarak számára. Ez a Káli-medence legnagyobb tava, habár aszályos időszakokban akár ki is száradhat.
Szív alakú sírkövek
A Káli-medencéhez nagyon közeli Balatonudvari szív alakú sírköveiről ismert. Állítólag furcsa kinézetű, mindenben jártas ezermester készítette ezeket. A másik változat alapján Dúl János leányához, Halász Veronikához kötődnek a szív alakú sírkövek. Az a kőfaragó munkálta meg ezeket, aki szerelmes lett a lányba. Amikor egy napon kettesben indultak el otthonról a Balatonra, nagy viharba kerültek és felborult a csónak, amelyben eveztek. A lány nem élte túl, elmerült a vízben. A fiú vigasztalatlan szerelemben élt tovább, és megmunkálta a szív alakú sírköveket, amelyek közül egyik Veronika sírjára került.
Zalaszántó Európa legnagyobb és Kelet-Európa első buddhista szentélyéről híres, a sztúpáról. Az építményt, amelynek betonjában az építés során tibeti könyveket helyeztek el, 1993-ban a tizennegyedik Dalai Láma avatta fel. Az épületben Buddha földi maradványainak néhány darabját őrzik. A környezet pozitív energiája nagy hatással van a látogatókra, sokan számoltak be arról, hogy itt üldögélve megtalálták a megoldást az őket nyomasztó problémákra.
