Kazár környékének különleges tájain
A Nógrád megyei Kazár mellett érdekes természeti képződmények találhatóak. Ehhez hasonló formációk csak nagyon kevés helyen fordulnak elő, a legközelebbi közülük a messzi Kappadókiában, Törökország keleti részén. Kazár a Medves-dombság és a Mátra közötti területen bújik meg, riolitban gazdag kőzetek szomszédságában. A világos színű felszínt a víz eróziós hatása alakította ki, mély árkokat vágva a lágyabb kőzetekbe. Ez a tevékenység napjainkban is tart, a keményebb anyagból álló kúpok magassága és az árkok mélysége évről-évre változik. A csecsen nyelvben a kazár szó szép völgyet jelent. Abban az esetben, ha a település megnevezése messzire nyúlik vissza, ótörök nyelven utalhat völgybéli fekvésére. Az egykor Magyarországhoz tartozó, napjaikban pedig a román-szerb határon fekvő dunai szoros, a Kazán neve csupán egy betűben tér el ettől.
Magát a tájat a miocén korban történő vulkanizmus formázta ilyenné. A széles és hosszú sávban lezajlott vulkanikus működés által teremtett hegységek nagyrészt a Kárpátok belső ívén sorakoztak, egyes tűzhányók pedig az Alföld alá süllyedtek és betemetődtek. Az aláhulló törmelékből kialakult tufaréteg körülbelül száz méter vastag takaróként fedte be az Északi-középhegység területének ezt a részét. A kutatásokból arra lehet következtetni, hogy a miocén kornak ebben a szakaszában a Föld északi és déli mágneses pólusai a mostani állásukhoz képest fordítottan álltak. A fehér riolittufához hasonló kőzetek vizsgálata tehát a Föld pólusváltásai időpontjának meghatározásában nyújt nagy segítséget a geológusok számára. A kazári riolittufát létrehozó vulkánt még nem sikerült azonosítani, de vélhetően egy bükkaljai vagy mátrai kitörési centrumából rakódhatott le a kőzetet felépítő anyag. Az eső a viszonylag puha, porlékony kőzetbe késként vájt bele. Az egyre mélyülő árkok lejtőit nem kímélte az erózió, így összetartó, ágas szerkezetű barázdahálózat szabdalta fel a riolittufa-felszínt. Azokat a helyeket, amelyeket a növényzet még nem tudott a birtokába venni, rossz földnek nevezik. A kazári riolitdomb azért is különleges, mert a rossz föld általában a magyarországinál lényegesen szárazabb, növényzetben szegényebb területekhez kötődik. Habár a kazári domb területe csupán egy hektár, figyelembe kell vennünk azt a tényt is, hogy sehol máshol Európában nem található ilyen természeti képződmény. Nem messze innen bányatóra bukkanhatunk, amely a szénbányászat egykor itt virágzó iparágának állít emléket. Az egész terület a Novohrad-Nógrád Geopark része. Nagyobb esőzések idején a talaj csúszós és sáros lehet, ezért érdemes száraz időre tervezni a látogatást.
Kazár határánál, Rákóczibánya mellett két kisebb formációt is találunk, melyeknek neve Majkász-völgyi és Gyulaaknai riolitdombok. Hasonló, nem riolitból álló piramisokat természetesen máshol is láthatunk határainkon belül, így a Balaton-felvidéken, Szomolya mellett, Egerszalóknál, Noszvajnál, stb. A kazári-erdőben, Nemti falu határában ugyancsak sivatagi tájakra emlékeztető helyek találhatóak. Ilyen a tizenöt méteres szurdokfalak közt megbújó Morgó-gödör. Nevét onnan kapta, hogy a szűk sziklaközti járatokba befújó szél morgó hangot ad ki. A mondák viszont másképpen magyarázzák a szurdok megnevezését. Valamikor régen Nemti környékén a legendák szerint egy favágó élt feleségével együtt rozoga kunyhójukban. Sajnos az asszony meddő volt, ezért nem tudott gyereket szülni. Miközben a favágó szokásos munkáját végezte az erdőben, a róka megkérdezte tőle, hogy miért szomorú. A favágó azt válaszolta, hogy a felesége folyton morog és panaszkodik, amiért nem lehet gyereke és rajta tölti ki a mérgét. Másnap a róka nagy zsákkal tért vissza a favágóhoz, majd azt mondta neki, hogy ha a felesége továbbra is morgolódik, oldja el a zsák köteleit. Így is lett, a zsák elnyelte az asszony mérgét, majd a favágó kiöntötte azt a falu határánál. Mérge akkora gödröt vájt a földbe, hogy azóta is mindenki csodájára jár.
A Morgó-lyuk homokkőben gazdag felszínén furcsa sziklák emelkednek a magasba. Ilyen a Sárkány-kő, amely nagyon hasonlít a mitológiai szörnyekhez és a Leány-kő. Utóbbi ugyancsak egy legenda alapján kapta meg nevét. Nemti régi lakói arról meséltek, hogy ez a szikla kővé változott leány valójában (erre alakja is utal). Ez a lány saját maga vesztét okozta, mert amikor anyja elküldte őt, hogy vigyen ételt az erdőn dolgozó apjának, megette az összes ételt. Amikor az apa számon kérte őt, letagadott mindent és azt válaszolta, hogy változzon kővé, ha nem mond igazat. Az Úr megharagudott rá és nyomban teljesítette kérését.
