A Hévízi-tó
Nemcsak maga a tó, hanem a Hévíz-patak is egyedülálló képződmény. A szokványos termálvizekkel ellentétben nincsenek vulkanikus képződmények, a tó és környéke tőzeges táj. Állandó jellegű meleg vizét a mélyből nyeri. A tófenéken tőzegiszap található, ami ilyen szélsőséges körülményekhez szokott mikroorganizmusoknak ad otthont. A gyógyhatásáról ismert víz bővelkedik radonban, szénben, kénben, kálciumban és magnéziumban. A földtörténeti korban a tó még a Balaton részének számított. Később a csökkenő vízszint következtében tőzeglép jött létre, amely elhalt növényekből képződött. Még mielőtt felszínre törne a élen-nyáron állandó hőmérsékletű, 24 Celsius-fokos gyógyhatású víz, egy hideg és egy meleg forrás vize keveredik egymással és három naponta cserélődik. A víz úgy tud áramlásával pozitív hatást gyakorolni az emberi szervezetre, hogy állandó a hőmérséklete, kedvező a kémiai összetétele és a benne élő algák is hozzájárulnak a víz gyógyerejéhez. A vízben oldott anyagok a bőrön keresztül szívódnak fel, sőt a vízpára belélegzése is számos betegséget gyógyít. Napjainkban rengeteg tavirózsát láthatunk a tó felszínén, amelyeknek többségét betelepítették. A békák, kígyók és vízimadarak mellett számos halfajta él a tóban, mint a keszeg és a kárász. A hévízi iszap méregtelenítő hatása mellett – kalcium-karbonát tartalmának köszönhetően puhává teszi a bőrt, megfiatalítják. Mindezt tudományos kísérletek is bizonyítják. A vízben történő fürdés mellett érdemes kipróbálni különböző kezeléseket is, mint a súlyfürdő a mozgásszervi betegségekkel küzdőknek, az iszapterápia és a balneoterápia. A kezelések hónapokig megszüntethetik a fájdalmakat.
A Hévízi-tó körüli legendák egészen a római időkig nyúlnak vissza. A környék földjeit egykor az ördög szántotta a középkori hiedelmek szerint, ekéjének nyomában meleg víz tört a felszínre és létrejött a Hévízi-tó. A népregék olyan tündérekről írnak, amelyek a tó mélyén élnek és néha éjszaka táncolnak is hullámok fölött vagy a tavat körülvevő ködben. Ezt csak azok az emberek láthatják, akiknek szíve tele van szeretettel és együttérzéssel mások iránt. Csak ezek a személyek részesülhetnek a víz mágikus erejében. Állítólag a forrás jótékony hatását akkor fedezték fel, amikor Hévíz városába messziről érkezett koldus érkezett, akinek bőrét fekélyek borították. Senki nem mert a közelébe menni, nehogy elkapják tőle a betegséget. A koldus a forrás által táplált barlangban talált otthont magának és sokáig ott tartózkodott. Amikor nyáron ismét felbukkant, rá sem ismertek az emberek, bőre teljesen megfiatalodott. A fürdő bejáratánál két angyal szobra figyelhető meg, amelyeknek megvan a maga legendája. A kerubok sas szárnyakkal és oroszlántesttel rendelkeznek, melyek a város címerében is megjelennek. Ezek a mitikus lények őrizték az Édenkert bejáratát, de a mezopotámiai népek mitológiájában is előkelő szerephez jutottak, mint akik távol tartják a gonosz szellemeket. Ha valaki úgy sétál át a két őrző között, hogy nincs szerelem a szívében, a szobrok megszólalnak vagy az épület tornyának tetején lévő rézkakas kukorékolni kezd.
A pannóniai Dubius és Dubia története a római időkben játszódik, akik idős házaspár voltak patrícius családban. Dubius írnokként kereste meg a kenyerét és szerény életmódot folytatott, de felesége mindennel elégedetlenkedett és folyton ostorozta a férjét. Minden apróságból problémát csinált, folyton a vitákban lelte örömét. Dubius-nak azt tanácsolták barátai, hogy vigye el feleségét a közeli mocsarakba fürdeni, mert a tó vizétől a betegek meggyógyulnak és megfiatalodnak. Miután a nő megfürdött a vízben, testben és lélekben megfiatalodott. Flavius története ugyancsak a Hévízi-tó egyik remek és világszerte ismert legendája. A késő római korban játszódik, amikor Flavius I. Valentinianus császár légióit irányította. Bölcs hadvezérnek számított, aki ritkán szenvedett vereséget. Sajnos gyermeke, aki örökölte nevét is, ezért szintén Flavius-nak szólították, gyógyíthatatlan betegségben szenvedett, lebénult a teste. A hadvezér azonban értesült a Pannóniában elhíresült gyógyító mocsárról, ahol mindenki megfiatalodott és kigyógyult bajaiból. Miután végre hosszú utazást követően megérkeztek a mai Hévíz környékére, Flavius belemártotta fia testét az iszapba. Az eredmény elmaradt, a gyermek nem épül fel. A gyógyítás istenének, Apollónnak feláldozott bika sem segített. A gyermek dajkája azonban nem hitt a római istenekben. Ő keresztény volt és csak az egy Istenben hitt, aki kivezette Izrael népét Egyiptomból és feláldozta magát a kereszten. El is mondta gazdáinak, hogy áttért az új hitre és emiatt vállalja akár a vértanúhalált is. Flavius nem büntette meg őt, maga is megismerte a keresztény tanításokat és titkon abban reménykedett, hogy az egyre népszerűbb új Isten talán segít rajta is. Így aztán együtt imádkoztak és másnap a mocsár közepén feltört a mélyből a Hévízi-tó és ennek gyógyító vizében meggyógyult a kisfiú. 379-ben Flavius Theodosius Augustus néven a Római Birodalom császárává koronázták, egy évvel később pedig államvallássá tette a kereszténységet.
A török korban ismert monda szerint a zalaszántói Tátika kapitányának, Pethő Gábornak volt a legszebb lánya az egész környéken, akit Klárának hívtak. Nem barátkozott senkivel és mindenkit elűzött maga mellől, mert büszke volt szép kinézetére. Az Isten megbüntette őt és lebénult. Apja titokban akarta tartani ezt és ameddig lehetett, rejtegette lányát. Egy kivételt tett csupán, legmegbízhatóbb barátjának, Sándornak elmondott mindent. Ez a férfi is szerelmes volt a lányba, ahogyan szinte mindenki, ezért nem érdekelte az sem, ha jövendőbelije fogyatékos lesz. A lány is régóta vágyakozott utána és arra kérte apját, hogy engedje be Sándort minden nap a várba, mert csak az ő segítségével lesz képes a gyógyulásra. Sándor a véletlen folytán találta meg a megoldást. Vadászat közben cigányasszonnyal találkozott, aki mesélt neki a közeli tó gyógyhatásairól. A cigányasszony vezetésével felkereste a kénes szagú vizet, mely felett köd terpeszkedett, majd rögtön visszatért Tátika várába. Klárát már a következő napon megfürdették a vízben. Kezdetben nem látszódott semmi eredmény, de egy hónapig történő rendszeres fürdőzést követően a lány teljesen felépült. Hamarosan összeházasodtak és Rezi Sándor magával vitte új feleségét Csobánc várába.
Az Egregy városrészben található Árpád-kori templom energiavonalak találkozásánál fekszik. Régóta spirituális helyként ismert, ezért sokan másznak fel a harangtoronyba, hogy részesülhessenek ebben az energiában. Délelőtt tartsuk tenyerünket a föld felé, délután pedig az ellenkező irányba, az égre nézve és érezhetjük az energia áramlását.
