A kunhalmok talán Magyarország és a Kárpát-medence legősibb mesterséges eredetű emlékei, melyek a honfoglalás előtti korokra nyúlnak vissza. Magasságuk öttől tíz méterig terjed. Hasonló célból Európa más tájain is létesítettek ilyen halmokat, közismert néven kurgánt. Napjainkig sajnos Magyarországon csupán öt százalékukat sikerült feltárni  régészeti kutatások keretein belül. Nyugat-Európában sok helyen hun halmoknak nevezik a furcsa dombokat, ez a megnevezés pedig fölöttébb elgondolkodtató. A hunok annak idején rettegésben tartották egész Európát, temetkezési helyeiket pedig könnyen lehet, hogy ezek a furcsa mesterséges dombok szemléltetik napjainkban. Legnagyobb számban Közép-Ázsia sztyeppéin és Oroszország Volga régiójában fordulnak elő. Oroszországban, a Volga mellett 2000-ben a Solyanka-1 sírhely feltárásakor hat kurgánt vizsgáltak meg. Összesen 14 szarmata temetkezési helyre bukkantak, amelyek közül az egyik téglalap alakú gödörben csatában elhunyt  harcos maradványai kerültek elő. Az eltemetett személy jobb oldalán  vasból készült kétélű kard feküdt vörös bőrrel bevonva. Az opál  talizmánként szolgált. A Krím-félszigeten felfedezett kurgánok megerősítik a szkíták társadalmán belüli társadalmi különbségeket. Egy méter magas sírokba temették a közembereket, az arisztokratákat dombjai pedig tizenegy méter magasak voltak. A királyok sírjai mind közül kiemelkedtek 21 méter magasságukkal. Hérodotosz feljegyzéseiben megtudjuk, hogy a szkíta király temetésén ágyasait és szolgáit megfojtották. Aztán megölték a lovakat és más haszonállatok elsőszülötteit. Az uralkodóval együtt eltemették mindegyiket. A királyok sírdombjában hatalmas mennyiségű fegyvert, aranyedényt és ékszert is elhelyeztek.

Az egyik leglátogatottabb kunhalom az Attila-domb. Mágikus tulajdonságairól és gyógyító energiáiról híres. A legendákban felbukkan annak a lónak a története, amelyet kihajtottak az istállóból, mert nem tudták meggyógyítani. A dombon telepedett le, majd pár nap múlva épen és egészségesen tért haza. Más történetek szerint itt állt egykor a nagy hun király, Attila palotája. 1924-ben ásatásokat végeztek és a várakozásokkal ellentétben nagyon értékes műkincsekre bukkantak, köztük aranyszarvasra. A Ludas szintén nevezetes kunhalom, amely a vadludakról kapta a nevét, mert azok fészkelőhelyként használták a dombot. A középkorban temetőnek használták, itt ásták el a csatákban és a pestisben elhunytak testeit. Ebből adódóan nem véletlen, hogy később a rontás földjének tekintették a Ludas-halmot, ahol boszorkányok gyűltek össze. Napjainkban ezzel szemben vallási zarándokhelynek számít a katolikusok körében.

Fegyvernek nevezetessége a gyógyító erejéről híres Kálvária-domb. Itt végezték ki lovával együtt Zöld Marci betyárt, aki  a környéken fosztogatott. A halom tetejére keresztet emeltek, mert itt érezhető leginkább a természet gyógyító energiája, amit a hunok vagy éppen  a kalandozó magyarok is nagyon jól tudtak. A néphit szerint tizenkét különböző napon három órát kell itt tartózkodni ahhoz, hogy valaki meggyógyulhasson. A Gödény-halom Magyarország legnagyobb kunhalma, egyedülálló módon magassága meghaladja a tíz métert is. Péró-halomnak is nevezik egy parasztfelkelés vezetőjének neve után. Ritka növényfajok, például az ősbúza honosodtak meg lejtőin a kedvező talajviszonyoknak köszönhetően. A Mágori-halom leginkább régészeti lelőhelyként vált ismertté, ahol Árpád-kori templom maradványait fedezték fel. A spiritiszták körében népszerű célpont, mert erős energiaörvényeiről híres. A több kilométerről is jól látható kék színű, szokatlanul erős energia a kunhalom egész területét lefedi.  Az áramlás intenzitása befelé, a közepe felé haladva folyamatosan nő. Az energiakitörés állandóan mozog, sok párhuzamos sugárból áll és szökőkútra hasonlít. A szökőkutak valószínűleg fontos szerepet játszanak a Földnek, mint élőlénynek a működésében. A Föld számtalan csakrája arra szolgál, hogy energiát kaphasson a világűrből.   A halom, mint temetkezési hely (gondolhatunk  akár a mai sírhalmokra is a temetőben) arra szolgált, hogy a benne eltemetett személy lelke átjuhasson a fénybe.

A Berettyó-folyó melletti Ágota-halom tetejére szintén kápolnát építettek a középkorban, melyet később a reformáció idején leromboltak. Csárda épült a helyére, ahonnan állítólag a kunhalom titkos alagutjain keresztül egy másik csárdához lehetett eljutni. A betyárok emiatt gyakran megfordultak itt és a pandúrok soha nem tudták elkapni őket. Gyakori vendég volt Zádor, a karcagi  kun vitéz és szolgája, Kara János. Szívesen látták őket, mert puskájuk távol tartotta a csárdától a nádi farkasokat. A csárda az özvegy Ohat Mártonné és leánya, Ágota tulajdonában állt. Zádor annyira beleszeretett a lányba, hogy hidat építtetett a kis patak felett, hogy akkor is meglátogathassa Ágotát, amikor a folyó kiöntött. A híd ma is áll Püspökladány határában. Azonban Kara János is beleszeretett a szép leányba, viszont neki titkolnia kellett az érzéseit. Végül nem bírta tovább, meg akarta ölni gazdáját. Elment a falu boszorkányához és mérget kért tőle. A kutyáján próbálta ki, mennyire hatásos a szer. Elégedett lett az eredménnyel, mert az állat egy perc múlva habzó szájjal kimúlt. Zádor viszont gyanút fogott, ezért szolgáit arra utasította, hogy híreszteljék el  saját halálát. Kara János ezt követően rögtön felkereste Ágotát és bevallotta neki érzéseit. Ekkor jelent meg a csárdánál Zádor, akiről a gonosz szolga azt hitte, hogy szellem. A megrémült ember a mocsár felé menekült, de Zádor üldözőbe vette őt. Mindketten elsüllyedtek az ingoványban. Ágota ezután öngyilkos lett. A mocsár mellett később kőhidat építettek, amely napjainkban is Zádor nevét viseli. A Hortobágy híres hídjához hasonlóan kilenc lyukkal rendelkezett, de sajnos a XIX. századi nagy árvíz kárt tett benne. 

Püspökladány mellett terül el a Nyakvágószék vagy másnéven Kincsesdomb. Leginkább arról nevezetes, hogy belsejében alagutakat találtak, amelyekben vélhetően értékes kincsek vagy halott harcosok maradványai lehettek. Két sírt biztosan magában foglalt, a harmadik meglétére egyelőre nincsenek elegendő bizonyítékok. Magyarországon elsőként ezeknek a síroknak a teljes környezetét is sikerült vizsgálat alá vetni. A Kincsesdomb megnevezést csak a XX. századtól használták, mert állítólag értékes vagyontárgyakat találtak errefelé. Legendák is fennmaradtak ezzel kapcsolatosan, a legismertebb közülük egy Keserű nevű juhászhoz kötődik. Miközben legeltette a nyáját, kutyája pénzt kapart ki a Nyakvágó-halom melletti földből. A juhász rögtön nekilátott ásni, a halomban lévő titkos járatokban pedig sok pénzt talált. Családjának meggazdagodását levéltári anyagok is bizonyítják, ezért könnyen elképzelhető, hogy ez a legenda valójában igaz történet. A Nyakvágó-halom név a Szejdi-csatához társul, melynek során Szejdi Ahmed török pasa nagy sereget vezetett az alföldi városok lerohanására, mert annak lakói hűek maradtak II. Rákóczi György erdélyi fejedelemhez. A törökök felgyújtották a kunok településeit, így Püspökladány sem maradt kivétel. A kunok vezetőit ezt követően a Nyakvágószéken lefejezték, fejükről lenyúzták a bőrt, majd miután kibelezték őket, szalmával tömték ki a testüket.  A sikeres hadjárat bizonyítására szekerekre rakták a kun vezetők testrészeit, és a szultánhoz küldték Konstantinápolyba.