A Mátrában található Csörgő-lyuk régóta a népi képzelet és rejtélyek titokzatos helyszíne. Nevét a barlangban hallható különös zajokról kapta, amelyeknek eredetére egyelőre nincsenek bizonyítékok, ahogyan annak a tónak a létezésére sem, amely egyes térképeken fel van tüntetve a mélyebb részeken. A mélyzónában állítólag időszakosan kis vízfolyás figyelhető meg és a Denevér-teremben állóvíz is található, amely csak ritkán figyelhető meg. A víz a fal repedéseiből szivárog és a folyosó végi törmelékben tűnik el. A Csörgő-lyuk keletkezésével kapcsolatban sem egységesek a vélemények. A régebbi adatok szerint hegyképző folyamatok révén jött létre, de a táj geológiája sokakat nem erre enged következtetni.  A felsőbb szinteken található riolit ugyanis agyagos rétegen gyakorta lennebb süllyedhet, amely barlangok láncolatait eredményezheti. A legtöbb mészköves tájon fekvő barlangtól eltérően a járatokat magában foglaló Ágasvár hegyének fő kőzetanyaga a trachit. Az eddig feltárt járatok hossza több mint négyszáz méter, ami az ország leghosszabb nem karsztos eredetű barlangjává teszi. A szűk, labirintusszerű alagutak nehezen megközelíthetőek, ezért csak engedélyhez kötve látogathatóak. A bejárat is le van zárva vaskerettel, ami sokakban gyanút keltett. A Halálvigyor-akna részen többen szenvedtek balesetet az elmúlt időkben, ide csak kötéllel lehet leereszkedni. A Giliszta-járatok nevű szűk mélyedések után csak kúszva járhatóak az alagutak, így a legmélyebb részeket nagyon nehéz megközelíteni. A Csörgő-völgyi Erdőrezervátumot 2000-ben hozták létre 130 hektáros területen a Bükki Nemzeti Parkon belül. A közelben található másik barlang neve egy Gyula nevű szerzetes nevét viseli, aki kegyhelyet vájt a kemény andezitbe. A Felső-vízesést is érdemes meglátogatni az erre járóknak, melynek tetején azóta is ott áll a Lyukas-kő vagy másnéven Sziklakapu furcsa , bika formájú képződménye. 

 Az Ágasvár 790 méter  magas csúcsa távolról is jól látható, amelyen hajdanán a XIV. század környékéig vár is állott.  Először 1265-ben említik az oklevelek, amikor V. István a királyné lovászmesterének adományozta. Ezt megelőzően sárkány élt a hegyen, legalábbis a legrégebbi történetek szerint. Mindig egy nagy és erős ágas fára szállt le, amikor mérges volt. Ezt a fát később beépítették a vár falába. A törökök többször is megostromolták és végül valószínűleg le is rombolták. A várkapitány szép feleségét, Kompoltynét sokan akarták, köztük a csehek ellen harcoló horvátok vezére is. Az asszonyt egyik szolgálója szabadította ki és kardjával leszúrta az emberrablót. A horvát katonák vezér nélkül elhagyták a várat, amit így könnyűszerrel elfoglaltak a csehek. További legendák arra utalnak, hogy egy meg nem nevezett asszonyt, talán éppen Kompoltynét végül mégiscsak elrabolják. A lány öngyilkos lesz, mire apja bosszúból felrobbantja az egész várat a csehekkel együtt.

Más mátrai legendák arról tájékoztatnak minket,  hogy három mátrai falu lakossága nem tudott megegyezni abban, hogy melyik területére építsék a közös templomukat. Végül a háborúskodás elkerülése érdekében a három falu közötti részen, az erdőben épült fel a templom. A legenda valóságtartalmát az is igazolja, hogy az épület pontosan egyenlő távolságra helyezkedik el mindhárom településtől. Egykor a környéket fosztogató híres betyár, Vidróczki Márton is itt rejtőzött el üldözői elől. Azt beszélték, hogy ide rejtette el kincseit is, de ezeket egyelőre még senki sem találta meg. Ha mégis, azt nem kötötte mások orra alá, érthető okokból. A Mátra fokozottan védett barlangjával kapcsolatos legnagyobb rejtélyt azonban annak legeldugógottabb részében találhatjuk meg, amelyet régóta próbálnak minél inkább eltussolni. Sziklaomlás vagy esetleges robbantások következtében rejtve van a szemlélődők elől. Az 1980-as években barlangászok kutatták a helyszínt, hogy új felfedezésekre bukkanjanak az addig ismeretlen járatokban. Az eredmény felülmúlta saját képzeletüket is. A barlang alsó, mélyebb részein szabályos, a környezettől teljesen eltérő nagy méretű kőből készült tárgyat vettek észre. Mindegyik éle pontosan nyolc és fél méter hosszú volt. Mivel ennek hírét a sajtó is felkapta, néhány év múlva újabb kutatókat küldtek a helyszínre. Az előre megbeszélt egyeztetéseket betartva hat óráig tartózkodtak a barlangban, majd a felszínre jöttek. Ekkor meglepődve tapasztalták, hogy a kivezényelt mentők már a keresésükre indultak, ugyanis két napja eltűntnek számítottak. Az időkülönbséget csak a barlangászok nem érzékelték. Máig nem tudni, hogyan maradhattak életben ilyen hosszú ideig a fagyos és sötét helyen. A nyolc élű Szuperkocka mellett minden iránytű meghibásodott, de még az elemlámpák is. Nem sokkal később az expedícióban részt vevők közül szinte az összesen meghaltak. Az egyik feltételezés szerint a kőtömb időnként forogni kezdett, nem csupán ebben a térben, hanem egy másik dimenzióban is. Így tudta befolyásolni a mágneses teret és az időt.  A kocka tökéletesnek tekinthető forma. A görög matematikusok, Euklidész és Pütagorász a tökéletes szilárd testek egyikének tekintették, ahol az istenséget fel lehet fogni. Azonban a kocka vagy hexaéder egy háromdimenziós négyzet is egyben, amelynek minden lapja egyenlő méretű. Az Új Jeruzsálem, amely allegorikusan a mennyből száll alá a Jelenések könyvében, széles és magas kocka alakban fog megnyilvánulni . Az iszlám szent mecsetje Mekkában, ahol a Kába-kő áll, kettős kockán alapul. Ezoterikus értelemben ez a mértani test a megújult és tökéletesedett lélek szimbóluma, amely az állandóság állapotában él. A régiek gyakran kockaként jelképezték az ember logikus racionális elméjét, ellentétben a szellemmel, amelyet gömb jelöl. A különböző elemekből, ásványokból és drágakövekből álló kristályrendszer nem meglepő módon szintén a kockára épül. A legsűrűbb fajsúlyú fémek és az olyan ásványok, mint a halit (só), fluorit, pirit, gránit és gyémánt mind a köbös kristályrendszeren alapul. A legsűrűbb fajsúlyú fémek közül is sok a kocka. Talán nem csak a képzelet szülte azt a hiedelmet, hogy az Ágasváron és környékén egykor boszorkányok tanyáztak, akik az ördöggel és a démonokkal közösen fekete mágiát követő rituálékat vittek véghez. Hangjukat és kacajukat egészen Pásztóig vitte a szél.