A Kumgang vagy Gyémánt-hegység a Koreai-félsziget legszebb természeti és kulturális látványossága. Ez a hegyvidéki régió nagy területet (530 négyzetkilométert) foglal el Gangwon tartományban. A nagy vezető, Kim Ir Szen maga jelentette ki: Hazánk minden hegye és folyója szép, de a Gyémánt-hegység, mint nevezetesség kiemelkedik közülük. A hegységet mezozoikum kori biotit gránit, valamint kainozoikum kori gneisz alkotja. A tektonikus mozgások és az időjárási folyamatok, amelyek különösen intenzívek az éles hőmérséklet-ingadozások és a heves esőzések miatt, meghatározták a domborzati formák sokféleségét. A gerinceket rendezetlen hegyvonulatok, csúcsok alkotják. A hegyoldalakat szurdokok szabdalják, amelyeken belül a folyók és patakok vízeséseket formáznak. A Kumgang-hegységben több mint tíz 1500 méternél magasabb csúcs található és nagy területű érintetlen erdőségek. Keleti részén a tenger határozza meg az éghajlatot, nyugaton pedig kissé zordabb körülmények uralkodnak, kontinentális hatással. Az egész területet a növényzet gazdagsága és változatossága jellemzi. A növényvilág több mint 1200 fajt foglal magában, köztük több mint ezer zárvatermő és nagyjából száz endemikus fajta, mint például a Pentactina rupicola rózsaféle és a Kumgang harangvirág. Ez a hegyvidéki régió gazdag vadon termő gyümölcsfákban  és gyógynövényekben.

Földrajzi jellemzői alapján a Gyémánt-hegységet három részre tagolják: Külső-, Belső- és Tengeri-Kumgang. A Külső-Kumgang a hegység keleti részét foglalja el és itt van a Piro-csúcs is, amely a legmagasabb mind közül. A Manmulsan-szurdok ad otthont a legtöbb vízesésnek és tónak. A Kuryeong- (Kilenc Sárkány) vízesés több mint hetven méter magas. Évezredek alatt a vízesést is magában foglaló patak mély, kerek mélyedést vájt ki, amely nagy sztúpához hasonlít. A mítoszok arról tanúskodnak, hogy az ősidőkben kilenc sárkány élt itt. Közvetlenül a vízesés mellett nyolc természetes tó, köztük a Sanphal díszíti a változatos tájat. A legenda szerint nyolc tündér szállt alá az égből egy szivárványon, hogy megfürödjenek ezekben a tavakban és megpihenjenek a Sanphal számos tavi szigetén. Egyiküket halandó férfi vette feleségül és boldogan élt vele békés együttlétben egészen haláláig. A tó körüli hegyekben ösvényeken, hidakon át lehet lejutni a tengerpartra. A másik híres szurdok az Onnyu, ennek peremén az azonos nevű tó hajó alakját formázza meg.  Itt a Pibong-vízesés több mint 140 méter magas meredek sziklafalról zuhan alá a Sejong-csúcs közepéről, mint egy főnix, amely a levegőbe repül és meglengeti hosszú farkát.

A Belső-Kumgang szintén hegyvidéki terület és itt található egyben a legtöbb templom, buddhista emlékmű is, ahol szerzetesek élnek. A Kwanum-templomot 1972 óta lakják és bárki megtekintheti a szerzetesek szerény életmódját. A Manphok-völgyében lévő épületeket 1675-ben építették a Li-dinasztia idején. Ennél is jóval korábban, 670-ben létesítették a Sinrim-templomot, de nagyon híres a  Phyohun nevezetű is, amely jól reprezentálja Korea középkori faépítészetét és a régi emberek esztétikai ízlését. Három méter magas buddhista szobra sajnos teljesen elpusztult a koreai háború során, amikor a déliek lebombázták. Ugyancsak a Belső-Kumgang részeként, a Mokran-hídon áthaladva a Teknős- és Béka-sziklákhoz érhetünk. Előbbit Nyúl-sziklának is hívják a hozzá kötődő legenda miatt. Az égi nyúl engedély kapott a mennyek királyától, hogy megnézhesse a Gyémánt-hegséget és alászálljon a földre. Élvezte az itt töltött perceket, de sajnos nem tért vissza időben, és a mennyek királya teknőssé, majd sziklává változtatta. A Manjang-forrás is híres legendáiról, mert akik benne úsznak, állítólag tíz évvel megfiatalodnak. Közvetlenül a forrás előtt látható az Ansim-szikla, amely lónyeregre hasonlít.