A Plútó egy távoli és titokzatos kisbolygó, amely a Naprendszer peremén kering a Kuiper-övnek nevezett jeges aszteroidák között. 1930-ban fedezte fel Clyde Tombaugh amerikai csillagász, aki a római alvilág istenéről nevezte el. Öt holdja van, amelyek közül legnagyobb a Charon, amely szinte akkora,…
A Nap vitathatatlanul közelebb van hozzánk, mint bármely más csillag. Mindössze nyolc fénypercnyire, míg a második legközelebbi csillag, a Proxima Centauri több mint négy fényévnyire. Mégsem tudunk mindent róla, sőt kevesebbet, mint azt valójában gondolnánk. A Nap átmérője több mint százszor akkora,…
Tiszta éjszakákon, távol a városi fényektől páratlan látványt nyújthat a Tejút csillogó síkja az égen. Ha a gamma-sugarak láthatóak lennének szabad szemmel, akkor két nagy felhőt látnának a galaxisunk középpontjából kiindulva függőleges irányban, melynek végpontjai a Szűz és Daru csillagkép. A …
A Sombrero-galaxis az SA(k) spirálgalaxisként van besorolva, habár osztályozása továbbra is tisztázatlan. Szorosan egymásra tekeredő spirálkarokkal rendelkezik. Magja rendkívül fényes, a megfigyelések pedig határozottan egy szupermasszív fekete lyuk jelenlétére utalnak, amelynek becsült tömege…
A kvazár szó a kvázi csillag rádióforrás rövidítése, melyek rendkívül fényes és távoli objektumok a galaxisok közepében. Hihetetlen mennyiségű energiát bocsátanak ki, gyakran egész galaxisokat felülmúlva. Ezt úgy kell elképzelni, hogy egyetlen villanykörte fényesebben világít, mint egy egész város…
A Jupiter Naprendszerünk legnagyobb tömegű bolygója, szabad szemmel is könnyen észlelhető. Nevét a római mitológiában szereplő főistenről kapta, aki a görög Zeusz megfelelője. A közelmúltban több űrszonda is keringett a bolygó mellett, melyek közül az első az amerikai Pionír-10 volt, majd ezt…
A Wolf-Rayet csillagok a világegyetem legmasszívabb és legvilágosabb égitestei közé tartoznak, ugyanakkor a legrejtélyesebbek is. Nevüket felfedezőikről, Charles Wolf és Georges Rayet francia csillagászokról kapták. Ezeket a csillagokat erős csillagszél, nagy fényerő és tömeg, magas…
A Naphoz legközelebbi bolygó az egyik legkevésbé ismert is egyben. Mivel a Merkúr volt a leggyorsabb bolygó, amely a Nap körül keringett, nevét a római hírvivő istenről kapta. A görögöknél Hermész néven ismert istennek szárnyas kalapja és szandálja volt, így tudott repülni is. A Merkúrt kutató…
A tudósoknak fogalmuk sincs arról, hogyan keletkezett a Haumea nevű törpebolygó, de egyelőre az is ismeretlen, hogy milyen tényezők magyarázzák egyedi tulajdonságait. Például a Haumea az egyik leggyorsabban forgó égitest a Naprendszerben és kristályos víz borítja. A törpebolygó másik rejtélye a…
A Boötes (Ökörhajtó)-üreg 330 millió fényév átmérőjű területet ölel fel, de nagyon kevés galaxist tartalmaz, így ez a legnagyobb űr az ismert Univerzumban. A néha Nagy Semminek vagy Nagy Ürességnek nevezett hely egy gömb alakú terület a Földtől 700 fényévre az Ökörhajcsár csillagképben. Mindössze…