2024. aug 26.

A kék erdő

írta: Darius1
A kék erdő

Minden tavasszal emberek ezrei özönlenek egy Brüsszel melletti erdőbe, hogy szemtanúi legyenek az évente megismétlődő természeti látványosságnak. Ez nem más, mint  a Hallerbos-erdő átalakulása zöld erdőből kék tengerré. Vadjácintok sokasága borítja be az egész területet, melyeknek pontos virágzási időszaka az időjárás függvényében változik. Ha a március hideg, akkor a virágtakaró megjelenése április vége felé valószínűbb. Érdemes bárkinek ellátogatnia ide vagy ha nem áll módjában, a hozzá legközelebb lévő erdőbe. Számos kutatásban a tudósok arra  a következtetésre jutottak, hogy az erdőkben tett séta alacsonyabb vérnyomást, kortizolszintet és pulzusszámot, valamint nagyobb paraszimpatikus idegi aktivitást idéz elő, mintha városi környezetben lennénk. Azok a személyek, akik gyakran időztek az erdőkben, kevésbé voltak ellenségesek embertársaikkal és a depresszió is kevesebb mértékben fordult elő náluk. 

 

Az erdő első ismert tulajdonosa a feljegyzések szerint a VII. században épült St. Waltrudis apátság. A XIII. századra az erdő a brüsszeli földesurak tulajdonába került,  majd jó pár évszázaddal később a terület nagy része Arenberg hercegé lett. Akkoriban területe több mint 1100 hektárra terjedt ki, ami duplája a jelenlegi méretének. Sajnos az első világháború idején a német hadsereg tisztjei úgy döntöttek, hogy kivágják az összes nagy és magas fát, ezt pedig véghez is vitték. 1929-től a belga állam tulajdonába került, megkezdődtek az erdősítések is  a károk helyrehozása érdekében. Mintegy 100 hektáron elkülönülő területet természetvédelmi területté nyilvánítottak. A tömegesen előforduló vadjácinton kívül más érdekes vadvirágok is nőnek, mint például a tüskés rampion, vadon élő orchideák, az aranyvirág és a párizsi kvadrifólia. A nem őshonos növényeket és fákat eltávolították, hogy az élővilág a lehető legjobban alakulhasson újjá. Az elpusztuló fákat hagyják kidőlni és elkorhadni, mivel kiváló élőhelyet képeznek a moháknak, gombáknak és mindenféle csúszómászónak.  Természetesen tilos leszedni a virágokat, aki pedig mégis megteszi, az számíthat az ezzel járó büntetésre.

Minden évszak más-más formában tárja elénk a Hallerbos-erdő különlegességeit.  Az október és november az élénk színek szezonja az erdőben. Barna, sárga, narancssárga, skarlát és bíbor árnyalatú levelek borítják be a talajt százféle árnyalatban. A téli hónapok ideális időszaka a pihenésre, az erdő visszahúzódik a maga csendjébe és magányába. A fák megkezdik téli álmukat. A fagy első éjszakája utat ad a ködös reggeleknek és a téli hónak, amely a magas fenyőfák ágain és az alatta lévő talajon egészen február elejéig megmarad. A tavasz első virágai sárga, fehér és lila színekben törnek elő a talajból. A celandin sárga virágai mindig elsőként érezhetik a Nap enyhe sugarait. megfogják az első napsugarakat. A fehér és lila törpeszüllő is korán virágzik, majd a vad sárga nárcisz, a szártalan kankalin és a marigold (bársonyvirág) következik. Áprilistól május közepéig a Hallerbos-erdő a vad jácint és a harangvirág kék és világoslila tengerévé változik. A vadjácint sehol máshol nem található olyan nagy számban, mint itt.  A kísérő fajok közé tartozik közé tartozik a páfránypáfrány, az erdei sóska, a kölesfű, a sárga csalán, a széleslevelű orchidea, a vörösáfonya, a foltos gyöngyvirág, a Salamon-pecsét és még sok más virágfajta. A nyári hónapokban júniustól szeptember az erdő hűs menedéket nyújt minden arra járó számára. 

A Hallerbos-erdőben sokféle fát találhatunk. A leggyakoribb lombhullató a bükkfa, amely az erdő negyven százalékát alkotja. Az európai tölgy a földterület mintegy 13 százalékát fedi le, egy-egy fa akár negyven méter magasra is megnőhet. Juharfák, bürök, szilfák, kőrisek, lucfenyők és fenyőfák is megtalálhatók itt. Fontos megemlíteni, hogy Hallerbos erdeje a veszélyeztetett óriás Sequoia fák mindössze hetven termőhelyének egyike. Ezeknek törzse akár tizenkét méter átmérőjű is lehet. Rengeteg állatfaj is őshonos erre,  mint például őzek, rókák, vadnyulak, mókusok és borzok. 

 

hallerbos.jpg

 

 

 

 

Szólj hozzá

nyugat európa