Az Etna, mint Európa legmagasabb aktív vulkánja Szicília szigetének keleti részén terül el Olaszország határain belül. 2018-ban még 3326 méter magas volt, de a legfrissebb mérések alapján magassága majdnem száz méterrel nőtt, így az aktuális adat 3403 méter. A változó adatok a kitörésekkel magyarázhatóak. Neve görög eredetű, az aitho (égni) szóból eredeztetve. A szicíliai nyelvben használt mongibello latin eredetű és egyszerűen hegyre utal. A vulkán talán legerőteljesebb kitörése 1923-ban történt, amikor eget rengető robbanást követően a kráter északkeleti részéből ömleni kezdett a láva. A közeli szőlőültetvények és erdők mind elpusztultak, a forró kövek zuhataga, amely beborította az eget, felgyújtotta a térség mezőit és sok településen belül okozott károkat. Az izzó láva maga alá temetett egy falut is Linguaglossa városa mellett. Ekkor a város összes lakója a templomba rohant, hogy felkeressék védőszentjüknek, Szent Giles-nek a szobrát. Körmenetben vitték a szent képmását az utcákon egészen a pattogó lávafolyás széléig. Ekkor a láva hirtelen megállt, irányt változtatott, majd kikerülte a várost. Habár ez a kitörés nem követelt annyi áldozatot, korábban sokkal rosszabbul jártak a környék lakói. 1669-ben a láva hónapokig ömlött a kráterből és mind maga alá temette az útjába kerülő falvakat és mezőket. Az Etna napjainkban sem alszik, gyakran hallani a hegyről érkező morajlásokat és robbanásokat, látni lehet az eget elsötétítő füstfelhőket.

Mélyen az Etna felszíne alatt lávacsövek hálózatai találhatóak, amelyek vulkánkitörések során keletkeztek. Amikor a lassan folyó láva lehűl a felszínen, kéreg keletkezik fölötte. Alattuk a továbbra is forró láva bonyolult alagutakat kialakítva folyik tovább, barlangokat formázva. Az Etna lábánál sorakozó parazitakráterek általában egy-egy kisebb kitörés eredményei, míg a hegycsúcs közelében hamuban gazdag vulkáni kúpok alakultak ki. Ezek a kisebb kráterek patkó alakúak, elhelyezkedésük pedig szabálytalan. Legfontosabbak a Rossi, a Kis-Refugio, a Silvestri és a Moho.  A legtöbb vulkán szubdukciós zóna felett áll, ahol az óceáni tektonikus lemez valamelyik kontinentális lemez alá süllyed. Ahogyan az óceáni lemez alább ereszkedik, kis mennyiségű vizet bocsát ki, ami csökkenti a fentebb lévő kőzetek olvadáspontját. Ez magmaképződést vált ki, amely a felszínen kitörhet. Az Etna is két lemez határán fekszik, történetesen az afrikai és eurázsiai zóna határán. Az afrikai lemez egyes részein vastag kontinentális kéregdarabkák vannak, amelyek normál esetben le kéne merüljenek  a földköpenybe. Azonban Szicília keleti részén a lemez széle Eurázsiával ütközik hegyeket képző geológiai jelenség során. Ennek eredménye lett a Stromboli nevű vulkán, a Szicília partjaitól északra fekvő Lipari-szigeteken. Az Etna oldalsó, szokatlan elhelyezkedése arra késztette a tudósokat, hogy jobban átvizsgálják a korábban megfogalmazott tudományos törvényszerűségeket. Továbbra is rejtély övezi, honnan származhat a vulkán magmája. Az egyik lehetőség az, hogy a tektonikus eltolódások bonyolult rendszere széthúzta a földkéreg bizonyos részeit, így magmaképződést váltott ki a felső köpenyben. Az afrikai lemez közeli szubdukciója szintén lehetséges magmaforrás lehet.

A vulkánnak három, magassággal változó ökológiai zónája létezik. A legalacsonyabb zóna, amely fokozatosan felfelé haladva 915 méterig emelkedik, nagyon termékeny vulkáni talajban. Szőlőültetvényeket, olajfaligeteket és gyümölcsösöket létesítettek, amelyek bőséges termést hoznak. Ez a vidék sűrűn lakott és olyan nagyvárosok találhatóak itt, mint például Catania. Minél magasabbra megyünk, annál inkább ritkulnak a települések is. A vulkán egyre meredekebb lesz, itt már csak gesztenye-, bükk-, fenyő- és nyírfaerdők fordulnak elő. Kettőezer méter fölött cserjék és bokrok nőnek a vulkanikus tájon. Néhány alpesi növényfajta a hegycsúcs közelében is otthonra lelt (szenttövis, ibolya). Algákat találtak a gőzölgő nyílások közelében, háromezer méter magasságban.

Az Etna vulkánhoz az ókortól kezdve számtalan történetet, legendát és mítoszt társítottak. Közülük a leghíresebb minden bizonnyal Enceladus legendája, aki a görög mitológia szerint óriás volt és egyben Zeusz testvére is. Enceladus irigyelte testvérét, amiért ő lehetett az istenek királya, ezért szembeszállt vele. Létrehozta az Olümposznál is magasabb Etnát, hogy ezzel is jelezze fölényét. Zeusz azonban erősebbnek bizonyult nála és villámával szétzúzta az egész hegyet, amelynek törmelékei maga alá temették az óriást. Enceladus a sziklák és kövek súlya alatt nem tudott megmozdulni sem, örökre fogságban maradt. Dühös, izzó lehelete néha feltör a hegyből és láva lesz belőle. Később a római mitológiában, amely nagyrészt a görögön alapult, a vulkán alatt lakozó óriás istenséggé változott át. Héfaisztosz vagy latin nevén Vulkán az istenek kovácsaként az Etna belsejében rendezte be kovácsműhelyét. Ott vasat munkált meg, hogy fegyvereket készítsen belőle.

Acireale városa Catania és Taormina között fekszik félúton. A mítosz szerint ez a város Aci-nak, egy fiatal pásztornak köszönheti a nevét, aki beleszeretett Galatea-ba, a tengeri nimfába. Polüfémosz küklópsz, aki az Etna barlangjában élt, szintén szerelmes lett a nimfába, de a nő nem viszonozta közeledését. A küklópsz bosszúból megölte a pásztort, mert nem tudta elviselni boldogságukat. Galatea gyászának enyhítésére az istenek Aci vérét folyóvá alakították, amely a Jón-tengerbe ömlött a mai város közelében (napajainkban már nem létezik). Ez a tragikus szerelmi történet számos írót és művészt megmozgatott, többek között Ovidiust is. Polüfémosz brutális gyilkossága azonban nem maradt büntetlenül, mert a sokak számára jól ismert Odüsszeia című eposzban végül a legokosabb görög hős végzett vel. Amikor Odüsszeusz hajóját legénységével együtt Szicília keleti részére vetették a hullámok, a küklópsz őket is fogságba ejtette, hogy mindannyiukat megegye. Eltorlaszolta a barlang bejáratát, hogy egyik tengerész se juthasson ki onnan. Ezután minden nap egy-egy embernek a fejét a barlang falához csapta, amíg kiesett az agyvelejük. Tüzet gyújtott a barlang sötétjében, aztán olajban megsütötte a már halott tengerészeket. Odüsszeusz azonban túljárt a küklópsz eszén is és elhitette vele, hogy az ő neve Senki. Miután az óriás lerészegedett, az életben maradt tengerészek tűzben izzasztott fakaróval megvakították fogvatartójukat. Az óriás kiáltozásait egyik társa sem vette komolyan, mert ő végig azt hangoztatta, hogy senki sem vakította meg. Polüfémosz dühében óriási vulkáni sziklákat dobált a tengerbe a görög hajók felé, amelyek napjainkban Aci Trezza falu partvonalát díszítik.

A vulkáni füstgyűrűnek vagy örvénygyűrűnek hívott jelenség nagyon bizarr és ritka látványosság. Még mindig nem világos, mi okozhatja és hogyan jöhet létre. Annyi bizonyos, hogy kialakulásához nyugodt légkör és kör alakú vulkáni kráter szükséges. Amikor hirtelen, rövid impulzussal forró vulkáni gázok szabadulnak fel a hegy szellőzőnyílásaiból, a gázok felfelé áramlanak és felhőt hoznak létre. Habár a füstgyűrűket világszerte dokumentálták különböző vulkánok környezetében, az Etna egyedi, többszörösen összetett alakzatai rendkívül ritkák. Fehér színük arra utalhat, hogy vízgőzből állhatnak.