Szokotra
Szokotra szigete nagyon különleges helynek számít. Azoknak a turistáknak a többsége, akik ide látogattak azt mondták, hogy ez volt életük egyik legjobb utazása. A szigetcsoport az Arab-tengerben, Szomália partjainál terül el és Jemen fennhatósága alá tartozik. A többinél sokkal nagyobb fősziget, Szokotra egyedi kultúrák és természeti örökségek színhelye. Abd el-Kuri és Samha szigete szintén lakott, Darsa -n pedig csupán madarak és más kisebb testű állatok élnek. A Szokotrán őshonos növények körülbelül 37%-a sehol máshol nem található meg a bolygón. Ilyen például az uborkafa, az aloe egyik típusa. A szigetet a Világörökség bioszféra rezervátummá nyilvánította. A legfőbb város Hadibo, lakossága körülbelül nyolcezer fő. Számos szálloda, kis üzlet és étterem található itt, de a helyi piacra is érdemes ellátogatni.
Az egész szigetcsoport népessége körülbelül negyvenezer lakos, akik egy ősi sémi nyelvet beszélnek, a szokotrit, aminek nincs írott nyelve.Szokotra egykor a Gondwana szuperkontinens része volt, majd körülbelül hat millió évvel ezelőtt elvált Afrika területétől. A fő szigetet háromféle táj uralja: keskeny tengerparti síkságok fehér homokos partokkal, mészkőfennsík karsztbarlangokkal és hegységek A Hajir-hegység 1503 méteres tengerszint feletti magasságig emelkedik. A változatos domborzatnak köszönhetően az éghajlat is eltérő: trópusi, félsivatagi és sivatagi. Az első kutatóexpedíciót 1880-ban szervezték meg a szigetre, melynek során brit tudósok egy csoportja mintegy kétszáz eddig ismeretlen növényfajt fedezett fel. Jelenleg nagyjából nyolcszáz növényfaj él itt, amelyek közül néhány már több tízezer éve nő. Ezenkívül a szárazföldön élő puhatestűek 95%-a, a hüllők 90%-a és a madarak több mint 70%-a egyedül ezen a szigetcsoporton él.
Szokotra legfigyelemreméltóbb szokatlan növénye, valamint a sziget szimbóluma a dracaena, vagyis a sárkányfa. A fa vörös gyantája miatt kapta ezt a nevet, amelyet a sárkányvérrel társítottak. A Dracaena nagyon lassan növekszik, így a legtöbb fa a szigeten háromszáz és nyolcszáz éves. Külsőleg egy tíz méter magas zöld kalappal rendelkező gombára hasonlítanak, ligeteket alkotva. Tizenöt évente egyszer a dracaena nagy rózsaszín virágokat bont ki. Kérge gumit termel, amely a levegőben oxidálódik, majd bronz árnyalatot kap. Ezért is lett a fa teljes neve cinóbervörös dracaena, amelyet hajfestésre használnak a helyiek. A fa leve sebgyógyító tulajdonságokkal is rendelkezik. Az óriás Dorstenia vagy palackfa szintén különleges fajnak számít. Nem véletlenül hívják így, mert valóban egy felfújt palackra emlékeztet. A fa összegyűjti és megtartja a nedvességet, így száraz időszakban levelei az állatokon is segítenek, az emberek pedig vízhez juthatnak a törzséből. A sziget további jellegzetes fái, amelyeket ősidők óta használnak a gyógyászatban, a tömjénfa, a mirha, a datolyapálma és a szokotrai gránátalma, amely az összes többi gránátalma őse is egyben. A szigetek lakosságának hagyományos tevékenysége a halászat, a kecske- és juhtartás, valamint néhány ritka növény termesztése. Az itteni kultúra az írás hiánya ellenére gazdag költői és zenei hagyományokkal rendelkezik.
A Detwah-lagúna egy hófehér tengerpart a sziget északkeleti részén több endemikus növényfajjal. A vízimadarak fontos pihenő- és táplálkozóhelye, valamint az egyiptomi keselyű és a szokotrai kormorán költőhelye. A Wadi-szurdok a sziget közepén található, ahol egy elhagyatott településre bukkanhatunk. Senki nem él itt, mert a legendák olyan dzsinnekről és kísértetekről szólnak, amelyek éjszaka felfalják az arra járókat. Ugyanezen okból a helyi idegenvezetők nem szeretnek éjszaka túrákat szervezni a szurdokban. Egy történet szerint Sába királynőjét annyira megigézte a sziget szépsége és bősége, hogy maga mögött hagyta kincseit és ékszereit, amelyek állítólag valahol itt rejtőznek. Sokan az ősi romokról azt feltételezik, hogy egy elveszett civilizáció maradványai. A sziget látogatóinak azt tanácsolják, hogy tartsák tiszteletben a dzsinneket, és ne zavarják élőhelyeiket. Szokotra számos ősi sírnak és temetkezési helynek ad otthont, amelyekről úgy tartják, hogy híres uralkodók és hősök végső nyughelyei. Ezeket a sírokat gyakran bonyolult faragványok és feliratok díszítik.
