A Palauhoz tartozó Kő-sziget Déli lagúnája 2012-ben felkerült a világörökségi listájára. Az országba látogatók száma drámai mértékben megnőtt, mára már évente több mint százezren érkeznek ide, közülük pedig a legtöbben ellátogatnak a Medúza-tóhoz is. 2014-ben a tóban élő endemikus Mastigias-ból (aranymedúza) kivont fényvédő vegyületek között kimutatták az oxibenzon alacsony szintjét is, amely a turisták által használt napvédő krémek használata nyomán kerülhetett a tóba. Az aranymedúza sehol máshol nem található meg a Földön, ezért fokozott védelmet igényel.

A Medúza-tó mindössze négyszáz méter hosszú és harminc méter mély. Az alsó részére nem jut le a napfény, az oxigén helyett mérgező hidrogén-szulfid gáz van jelen. Az aranymedúzának két váltakozó életszakasza van: a polip és a medúza. Az apró, kettő millimétereses polipok kevesebb mint tíz méter mélyen élnek a tó partjai mentén. A medúza az aranymedúza kifejlett változata. Minden egyed szövetében szimbiotikus algák, a zooxanthellae-k találhatóak, amelyek energiát és tápanyagokat adnak a medúzának. A közhiedelemmel ellentétben a medúza szúrósejteket is használ az apró élőlények (zooplankton) befogására táplálék céljából. A csípés azonban nagyon enyhe és lényegében ártalmatlan az emberre nézve. Az emberek valószínűleg nem érzik a csípéseket, hacsak nem tartózkodnak hosszú ideig a vízben. A csak ebben a tóban megfigyelhető vándorlási mintát követve a medúzák minden reggel a tó keleti része felé úsznak, hogy napfényes helyen legyenek. A napsütötte területeken való tartózkodás segít megóvni a medúzákat a tó árnyékos szélein élő kökörcsinektől. Időnként egy-egy fa azonban kidől, és a tó napsütötte részén landol. Ez tökéletes szubsztrátumot biztosít a kökörcsinek számára, hogy rátapadjanak és még több medúzát  ejtsenek el.

Az aranymedúza viszonylag rövid életű, körülbelül hat hónapos élettartammal rendelkezik, de az életciklusa szempontjából kritikus bentikus polip stádiumát befolyásolhatja a fényvédő vegyszerek jelenléte. A palaui kormány soha nem engedélyezte a búvárkodást ebben a tóban, mert a mérgező alsó réteg összekeveredne a felsőbb vízszinttel.  Az úszás kezdetben engedélyezett volt, de napjainkra már engedélyhez kötött.  Palau eleve rengeteget tesz a környezetért, ami nem csoda, hiszen az ország legnagyobb bevétele az idegenforgalomból származik.ebből. Nemrég tiltották be  a korallokra káros naptejek használatát és eladását. Minden beutazónak alá kell írnia egy nyilatkozatot, hogy óvják és védik a természeti értékeket. Ennek ellenére  a váltakozó vízhőmérséklet, az aszály és az invazív fajok drasztikus növekedése további fenyegető tényezők lehetnek a medúzák számára. A tó a felszín közelében három alagúton keresztül kapcsolódik a tengerhez, amelyek egyben megteremtik és szabályozzák is az árapályt. Árapály idején a tó térfogatának körülbelül 2,5%-a kicserélődik, de az alsó, oxigén nélküli réteget nagyrészt nem érinti.