A Kopasz-hegy Kijev régiójának legtitokzatosabbabb helye a  Dnyeper és a Lybid-folyó jobb partján. Valamiért nagyon különlegesnek tartották ezt a helyet, amelynek rejtélyére pedig a mai tudomány nem tud magyarázatot adni. A legenda szerint az uroborosz, a nagy kígyó tekeredett a hegy köré a világ teremtése idején.  Olyan hosszú volt, hogy az egész földgömböt körbe tudta keríteni és a farkát a szájában tartotta. Feje itt talált örök nyugalomra,  a Kopasz-hegy alatt, amely azóta is a végtelenség szimbóluma. 

Furcsa módon a hegyen épített rádióállomás korrelációs funkciót lát el a térség láthatatlan energiamezőit illetően.  Bizonyos napokon a rádiótorony hatalmas energiaingadozásokat rögzít. Az emberek néha  egyszerűen ...

Amerika őslakói és a területet felfedező angol gyarmatosítók a kezdetektől fogva olyan helynek nevezték a Yellowstone (Sárga Kő) Nemzeti Parkot, amely tele van rejtélyekkel és korábban soha nem tapasztalt jelenségekkel. A föld mélyéből bizonyos időközönként víz  tört a felszínre, iszapvulkánok és furcsa tavak tarkították a tájat. A park Wyoming állam északi részén terül el. A Föld legrégebbi nemzeti parkjaként 1872-ben jött létre, Ulysses Grant elnöksége alatt. A világörökségek listájára  1978-ban került fel. A tájat szurdokok, erdők, folyók, magas hegyek, gejzírek és tavak teszik változatossá. A Sziklás-hegység jellegzetes állatai mellett ritkább, a kihalás által veszélyeztetett fajok  is otthonra találtak a néhol ...

 Az indonéziai Kawah Ijen-vulkán, amely Jáva keleti részén található, kék tüzet lövell.  Napközben olyan, mint bármely más vulkán a világon, de az éjszaka közeledtével varázslat történik, és a láva kék színűre változik. A közelben élők Api Biru-nak, azaz kék tűznek nevezik. A bolygónkon egyedi természeti jelenségért valójában a láva magas kéntartalma a felelős. Kawah Ijen  a jávai  Banywang vulkánegyüttes része, így a Merapi-sztratovulkán alacsonyabb részein tör a felszínre. A szokatlan tűzhányó ahelyett, hogy a szokásos vörös lávat és a fekete füstöt termelné, földalatti tevékenységei fényes kék lángokat eredményeznek a levegőben. Vannak, akik elektromos kék tűznek is hívják. A jelenséget az okozza, amikor a ...

A kunhalmok talán Magyarország és a Kárpát-medence legősibb mesterséges eredetű emlékei, melyek a honfoglalás előtti korokra nyúlnak vissza. Magasságuk öttől tíz méterig terjed. Hasonló célból Európa más tájain is létesítettek ilyen halmokat, közismert néven kurgánt. Napjainkig sajnos Magyarországon csupán öt százalékukat sikerült feltárni  régészeti kutatások keretein belül. Nyugat-Európában sok helyen hun halmoknak nevezik a furcsa dombokat, ez a megnevezés pedig fölöttébb elgondolkodtató. A hunok annak idején rettegésben tartották egész Európát, temetkezési helyeiket pedig könnyen lehet, hogy ezek a furcsa mesterséges dombok szemléltetik napjainkban. Legnagyobb számban Közép-Ázsia sztyeppéin és Oroszország Volga ...

A neutroncsillagok talán a legfurcsább égitestek világunkban. N agy tömegű csillagok magjainak maradványai, amelyek életük végéhez értek. A tudósok szerint az ilyen nagy csillagok életük végén neutroncsillagokká vagy fekete lyukakká változnak. Miután a mag összeomlik, a gravitációs nyomás  olyan erős, hogy a negatív töltésű elektronok és a pozitív töltésű  protonok , amelyek a csillag vasban gazdag magját alkotják, összezúzódnak és töltés nélküli vagy semleges  neutronokat  hoznak létre. Továbbra is viták tárgyát képezi, hogy milyen külső tényezők által változik át egy csillag fekete lyukká, illetve neutroncsillaggá.  A legfontosabb különbség meglehet összeomló csillagmagban rejlik, de napjainkban még a tudósok nem  ...

Nagy Zimbabwe afrikai romvárosa magas kör alakú falairól és kúpos tornyáról vált ismertté. Egészen a XVI. századig a shona törzs tagjai  laktak a város falain belül és annak környékén.  A zimbabwe szó, amely egyben a területen lévő mai ország nevét is viseli, kőházat jelent. A nagy előtag különböztette meg a helyszínt a fennsík több más kisebb településétől, amelyekből körülbelül kétszáz létezett Dél- Afrika különböző részein.  A város építése a IX. században kezdődött el, majd az idők során egészen a pusztulásáig folyamatosan bővítették a falakat. A kereskedelem virágzott, ami egyben megteremtette a jóléti társadalom alapjait is. Árúkat cseréltek a tanzániai Kilwa, Kína, Pezsia, India és az Arab-félsziget ...

A Galway-öböltől ötven kilométerre három sziget emelkedik ki az Atlanti-óceánból: Inis Mór, Inis Meáin és Inis Oírr, vagyis az Aran-szigetek. Szerény lakossága megőrizte  a hagyományos ír élet kultúráját és örökségeit, ezért az erre tévedőknek az a benyomása támad, mintha megállt volna körülöttük az idő.  A szigetlakók mindig is önellátóak voltak. A currach nevű halászok az éjszakát az Ír-szigeten lévő Moher-sziklák mellett töltötték,  majd hajnal után halakkal telt hálókkal tértek vissza Aran-ba. Puha borjúbőrből készült mokaszint viselnek, a pampooties-t, amely ideális a zord körülményekhez.  Inis Mór a három sziget közül a legnagyobb, ahogyan azt neve is mutatja (mór nagyot jelent). Felszíne az Ír-főszigeten ...

A finnországi Rovaniemi városától délre szokatlan természeti látványosságok találhatóak. Lappföld hideg tájain, ahol nagyrészt a gleccserek határozták meg a táj kialakulását, összesen tizennégy félig vízzel telt, sima falú lyukra bukkanhatunk.  A gleccsertál  jégkorszaki  eredetű sziklamélyedés, amit az olvadékvíz által meghajtott kövek vájtak a sziklába. Ennek a természeti jelenségnek a népi neve általában az óriások vagy ördögök üstje, malma.  Formájukban kutakra vagy gödrökre hasonlítanak.  Ezek a gödrök körülbelül tízezer évvel ezelőtt keletkeztek az olvadó kontinentális jégtakaró peremén, erős áramlatú olvadékvíz hatására, amely erodálta és magával sodorta a sziklákat. Abban az esetben, ha az ...

Costa Rica titokzatos kőgömbjei néma tanúi egy letűnt korszaknak. Eddig még senkinek sem sikerült megfejtenie, hogyan keletkeztek. A rengeteg kutatás és tanulmányozás ellenére a kutatók még nem tárták fel a végleges magyarázatot. Néhány indián történet arról szól, hogy valamikor az istenek hozták létre a furcsa gömböket a hatalom és a bölcsesség szimbólumaként. Ennek jóvoltából mindegyik kőgömb misztikus tulajdonságokkal rendelkezik, ismeretlen jótékony energiákat rejtenek magukban. Elképzelhető, hogy a megalit építményekhez hasonlóan csillagászati szerepet szolgáltak: elhelyezkedésük igazodott a különböző égi eseményekhez és jelenségekhez,  a napfordulókhoz vagy a napéjegyenlőségekhez. Mások inkább amellett érvelnek, ...

Egyszer régen óriások barangoltak a laoszi Xiangkhoang-fennsík magaslatain. Khun Jeuam nevű királyuk hatalmas kőedényekből álló síkságot hozott létre, hogy megünnepelje ellensége, Chao Angka felett aratott győzelmét. Ezekben az üvegekben rizsbort tárolt -erről beszélnek a legendák. A fennsíkon több mint kétezer kőedény található szétszórva, amelyeknek mérete és kora eltérő. Magasságuk egy és három méter között váltakozik, súlyuk pedig elérheti a tizennégy tonnát is. A rejtélyt tovább fokozza az a különbség, hogy a kövek anyaga nem egységes: az egyfajta kőzetekből álló sziklákon kívül vannak kevert anyagúak is, mint breccsa, mészkő, gránit, homokkő és konglomerátum, sőt apró állatok tetemeit is tartalmazzák. A ...