Az alföldi és kiskunsági homokbuckák legnagyobb kiterjedésű és legjobb állapotban megőrződött része Fülöpháza határában húzódik, nem messze Kecskeméttől. 1975 óta a Kiskunsági Nemzeti Park részeként a terület fokozott védelmet élvez. Az itt található dűnék relatív magassága 20-30 méter között váltakozik, melyeknek felső rétegét futóhomok képezi. A homok által kialakított szinte összes felszíni forma jelen van, mint például a driftek, a buckák és a taréjok. A buckák hasonlítanak a Föld nagyobb homoksivatagaiban kialakult dűnekhez, jellemzően patkó és félhold alakú formában, amelyet a szél formált ilyenre. Ugyancsak a szélnek köszönhető a buckák vándorlása is, amely Magyarországon egyedinek számít és igazi sivatagi ...

Izland és Norvégia között félúton tizennyolc vulkáni sziget található. A Dánia fennhatósága alá tartozó Feröer legjelentősebb  szigetei  Streymoy, Vagar, Sudoroy, Eysturoy, Sandoy és Bordoy. A feröer név eredete vitatott, bár a legvalószínűbb magyarázatok szerint a faer (birka) és az Eyjar (sziget) szavak összetétele. Ez a magyarázat annál is inkább hihetőbb, mivel a körülbelül ötvenezeres lakosságú szigeteken több birka él, mint ember.  Ezt az elszigetelt és hajdanán érintetlen földet a vikingek hódították meg először több mint ezer évvel ezelőtt. Annak ellenére, hogy a Dán Királyság részét képezi,  a szigetek kultúrája sok mindenben eltér skandináv rokonaitól. A feröeriek saját nyelvvel is büszkélkedhetnek, amelyet ...

 A  Milford-szoros nevével ellentétben valójában fjord Új-Zéland déli részén. A Wales-ben fekvő Milford Haven tengeröbölről nevezték el. A bámulatos szintkülönbségek egyedülálló tájat formáztak a Fiordland (Fjordok földje) Nemzeti Parkon belül, a hely pedig nem véletlenül került fel a világörökségek listájára. Hossza nagyjából 16 kilométer a végponttól egészen a nyílt tengerig, mélysége elérheti  a négyszáz métert. A meredek partok mentén hegyek tornyosulnak, ezek közül  a Mitre 1700 méteres csúcsa a legmagasabb, amely a püspökök által használt fejfedőről kapta a nevét. Az Elefánt- és az Oroszlán-csúcsot is furcsa alakjukról nevezték el, mivel ezeknek az állatoknak a képmásait formázzák meg.

A  régiót ...

A NASA James Webb űrteleszkója fedezte fel nemrég, 2024 végén a Vörös szörnyeknek vagy UFO-galaxisoknak nevezett rejtélyes, számunkra új égitesteket a világűrben. Eddig összesen hármat találtak. M éretükben és formájukban hasonlónak tűntek más galaxisokkal, így a Tejútrendszerrel is. Színük azonban teljesen eltért az eddig ismertektől.   Mivel nagyon kevés látható fényt bocsátanak ki, eddig más űrteleszkópok nem érzékelték jelenlétüket. A Webb teleszkóp azonban felismeri az infravörös hullámokat is, amelyek ebben az esetben élénkvörösen nyilvánultak meg. A Genfi Egyetem által vezetett  kutatások szerint akár háromszáz milliárd csillagot is tartalmazhatnak. 

Számos rejtély és megválaszolatlan kérdés áll fenn a ...

Szaúd-Arábiában, az Arab-félsziget nyugati részén  nemrég nagy kiterjedésű lávamezőket fedeztek fel műholdas képeken. Ezzel együtt titokzatos neolitikumi építmények is előkerültek, amelyeknek kora legkevesebb kilencezer év. Az egyik lávamező a tizennégyezer  négyzetkilométeres Harrat Khaybar, amely   Medina városától több mint száz kilométerre található a lakatlan Rub al Khali-sivatagban. A vulkánok különböző módon törtek ki: a Qidr (Sors hegye) sztratovulkán, vagyis összetett kúp.  A legmagasabb közülük a 2100 méteres Abyad vagy Fehér-hegy, amely a felzikus típusba tartozik (savanyú kőzetek), ezért a kitörést követő időszakban nagy robbanások és füstfelhők rázták meg a tájat.  A Qidr-vulkánnal ellentétben nem kúp ...

A Kazinga Nemzeti Parkot 1952-ben alapították a George- és az Edward-tó vadrezervátumok egyesítésével.   Két évvel később nevezték át Erzsébet Királynő Nemzeti Parknak.  1921-ben a régió  lakosait, a basongara törzs tagjait álomkór és marhavész sújtotta nagy halálozási aránnyal. Minden bizonnyal az angol gyarmatosítók okozták ezt szándékosan az állatállomány oltási kampányának ürügyével.  Az életben maradottak többsége elvándorolt, az ott maradt néhány száz embert pedig erőszakkal kitelepítették,  hogy vadrezervátumot hozzanak létre. Otthonaikat felgyújtották és állataikat levágták.  A terület elképesztő biológiai sokféleséggel rendelkezik: vízilovaknak, bivalyoknak, elefántoknak, varacskos disznóknak, ...

 A Mátrában található Csörgő-lyuk régóta a népi képzelet és rejtélyek titokzatos helyszíne. Nevét a barlangban hallható különös zajokról kapta, amelyeknek eredetére egyelőre nincsenek bizonyítékok, ahogyan annak a tónak a létezésére sem, amely egyes térképeken fel van tüntetve a mélyebb részeken. A mélyzónában állítólag időszakosan kis vízfolyás figyelhető meg és a   Denevér-teremben állóvíz is található, amely csak ritkán figyelhető meg. A víz a fal repedéseiből szivárog és a folyosó végi törmelékben tűnik el. A Csörgő-lyuk keletkezésével kapcsolatban sem egységesek a vélemények. A régebbi adatok szerint hegyképző folyamatok révén jött létre, de a táj geológiája sokakat nem erre enged következtetni.  A ...