Az emberi civilizáció és a technológia fejlődésével párhuzamosan a körülöttünk lévő világ bizonyos értelemben egyre kisebb és kisebb lesz.  Bolygónkon már egyre kevesebb olyan hely van, ahol ne járt volna már ember vagy nem készültek volna róla felvételek. Ez alól kivételek a mélytengerek és a  sarkvidékek legeldugottabb részei. Bolygónk határán túl azonban egyelőre még korántsem tartunk ott, hogy a világegyetemet és azok törvényeit meg tudjuk érteni vagy megismerni. De még mindig vannak olyan helyek a Földön, amelyek többnyire érintetlenek. Az egyik ilyen hely a Himalája-hegység  távoli részén található. A legmagasabb ember által meg nem mászott hegy a   Gangkhar Puensum Bhutánban. Dzongkha nyelven nevének jelentése a ...

A  Tonga-árok  jelenlegi ismereteink szerint a bolygó második legmélyebb pontja, de meglehet mélyebb a Mariana-ároknál is. Soha senki nem merült le a fenekére.  A Föld leggyorsabb lemeztektonikai jelenségei ezen a helyen történnek, mivel a Csendes-óceáni lemez  nyugat felé süllyed az árokban. Legmélyebb része a Horizon, amely  10 880 méterre nyúlik a tengerszint alá. Nevét arról a kutatóhajójáról kapta, amelynek legénysége 1952-ben felfedezte a Tonga/Kermadec- árkot. Mivel a vizsgálatokat eddig rendszertelenül végezték, az árok mélységének adatai eléggé változóak 10 800 és 10 880 méter között.  A feltárt legmélyebb medence a szondák mérései alapján 10 800 ± 200 méter mélységet adott.

Tonga szigetvilága elsősorban ...

A Mecsek-hegység Baranya megyében, Pécstől északra található. Legmagasabb csúcsa a 682 méter magas Zengő. A terület gazdag jura időszaki feketekőszénben   és uránércben. A hegység legrejtélyesebb részei kétségtelenül a mély szurdokok, amelyeket hűvös, párás mikroklíma jellemez sok védett növénnyel. A Szuadó-völgyben lévő Sárkány-szakadékban egy tíz méter magas vízesésre is bukkanhatunk. A Csepegő-árok valamint a  Kirihberg (Templom-hegy) alatti szurdok csak néhány a sok közül, amelyek a tájat tarkítják. Turistautak nem vezetnek errefelé, mert korábban gyakran fordultak elő balesetek a sziklaomlások miatt. A Németdöglés nevű völgyben á llítólag a Rákóczi-szabadságharc idején a kurucok által tőrbecsalt labancok ...

Azerbajdzsánt nem véletlenül nevezik ősidők óta a tűz földjének. A Kaszpi-tenger mentén kialakult mélyföld  tele van földalatti olaj- és gázforrásokkal. Annyi földgáz van Azerbajdzsán mélyén, hogy folyamatosan a felszínre szivárog.  Egy véletlenül eldobott égő gyufa, fáklya vagy bármilyen más szikra életre keltheti ezt a gázt, amely addig nem fog kialudni, amíg teljesen ki nem merül.  Az emberek a tüzes források megjelenését az isteni erő megnyilvánulásának tekintették, oltárokat és templomokat építettek körülöttük.

Yanardag égő hegye az Absheron-félszigeten található, nem messze Bakutól. A 116 méteres hegy lábánál a lángok akár 10-15 méterre is a talaj fölé emelkedhetnek. Különösen szép alkonyatkor, amikor a ...

A svéd mitológiában Bla Jungfrun Kék Szüzet jelent. Azért illették ezzel a különös névvel, mert azt hitték, hogy természetfeletti lények lakják. Főleg húsvét idején itt tartották gyűléseiket a boszorkányok, akik minden arra járó tengerészt megfojtottak. A Balti-tengerben elhelyezkedő sziget partjai mentén  nagy üregeket, svéd nevén jättegrytort-okat fedeztek fel, melyeknek kialakulását az óriások ottlétével magyarázzák.  Korai látogatója volt Carl Linné, aki 1741-es utazása után érdekes leírást tett közzé a sziget természeti és kulturális jellemzőiről. Természeti ritkaságai miatt a  svéd kormány nemzeti parkká nyilvánította a területet 1926-ban.  Néhány bányász, aki régen követ szállított a szigetről, különös ...

A Kruger Nemzeti Park  a Dél-afrikai Köztársaság északkeleti részén terül majdnem húszezer négyzetkilométeren. A park története nagyon régi múltra tekint vissza, már   1898-ban elkezdték a terveket arra nézve, hogyan nyilvánítsák védett területté. Végül 1926-ban ez lett Dél-Afrika első nemzeti parkja. Menedéket nyújt körülbelül százötven emlős-, ötszáz madár- és több mint száz hüllőfajnak. Kezdetben egy rezervátumot létesítettek, melynek Sabi volt a neve és a mai park déli részén állt. Nem sokkal később, 1903-ban a Shingwedzi-folyóról kapta nevét a következő védett terület, ahonnan kitelepítették az őslakosokat. A  két vadrezervátum és a környező terület egyesítése révén jött létre a Kruger Nemzeti Park.

...

Az   észak-chilei Atacama-sivatag    a bolygó legszárazabb nem sarki sivataga. Az átlagos csapadékmennyiség évente körülbelül tizenöt milliméter,  bár egyes helyeken csak egy. Nyugaton a Csendes-óceán, keleten az Andok határolja. Atacama-t egyben a bolygó legnagyobb ködsivatagának is nevezik, ahol hűvös sivatagi éghajlat uralkodik, hasonlóan a Mars bolygó felszínéhez. Annyira száraz, hogy a legtöbb hatezer méternél magasabb hegyen nem képződtek gleccserek, csak a legmagasabb csúcsokon uralkodik örök hó. A geológiai kutatások és feltárt fosszíliák arra következtetnek, hogy e z lehet a legrégibb sivatag a Földön. A szélsőséges  éghajlat korlátozza a vadon élő állatok számát is. A sivatag egyes részei annyira szárazak, hogy ...

Törökország délnyugati oldalán, a Denizli nevű régióban egy meredek völgy húzódik, melynek oldalait csillogó fehér kőlépcsők szegélyezik kálciummal bevont sziklákból és ásványokból.  Ez a régióban zajló vulkáni tevékenység eredménye, amely nemcsak törésvonalakat, hanem földalatti barlangokat is létrehozott az Anatóliai- fennsík alatt. Ezek a barlangok tele vannak ásványvízzel.  A mérgező gázokat is tartalmazó  95 Celsius-fokos víz tizenhét teraszt formált a hegy lejtőjén. A kutatások eredményei arra mutattak rá, hogy  amikor a szén-dioxid és a vízgőz együtt emelkedik ki a gőzölgő medencékből, kalcium-karbonát lerakódásokat hagy maga után. A folyékony massza végül megkeményedik, először zselészerű lesz, majd ...

Haukadalur egyike azoknak a helyeknek Izlandon, ahol a vulkáni működés következtében gejzírek törnek a felszínre.  Mind közül a leghíresebb Geysir, melyről az összes többi gejzír is a nevét kapta. Izlandi nyelven a szó jelentése kitörni. A régi izlandiak úgy gondolták, hogy ez a tűz istenének, Lokinak a lakóhelye.  A geológiai kutatások szerint Haukadalur gejzírjei körülbelül tízezer éve működhetnek. Első feljegyzett említésük az 1294-ből származó jegyzék, melyben leírják az összes akkori gejzír nevét, melyek földrengések következtében jöttek létre.  A másik híres gejzír,   Strokkur neve  jelenlegi ismereteink alapján csak 1789-ben került említésre. Haukadalur a XVIII. századtól vált népszerű turistacélponttá, a ...