Az ausztriai Dachstein-hegység három osztrák szövetségi tartomány határán fekszik: keleten és délen  Stájerország , nyugaton  Salzburg , északon pedig  Felső-Ausztria határolja. Itt található az Alpok legkeletibb és egyik legnagyobb gleccsere. Számos természeti és kulturális nevezetességével a régió Hallstatt-Dachstein kultúrtáj néven méltán kiérdemelte helyét a világörökségek listáján. Rengeteg, mostani ismeretek alapján hatszáz barlang rejtőzik a mészkőhegységben, közülük a leghosszabb a Hirlatz nevet kapta. A karsztosodott vidék nagyrészt a hegységnek is nevet adó dachsten-i mészkőből áll. A Magas-Dachstein szinte háromezer méteres magasságával a hegymászók kedvelt célpontjának számít, akárcsak a 2950 méter magas ...

Az Amazonas bal partjának legnagyobb és legfontosabb mellékfolyója a Rio Negro, vagyis Fekete-folyó.  Csak az 1980-as évek elején derítették ki, mi okozza valójában a folyó sötét színét. A víz magas savassága a folyóban oldott nagy mennyiségű szerves anyag eredménye. Ez a savasság ugyanakkor távol tartja a rovarokat a folyóparti régióktól. A folyó Kolumbiában ered, de itt Guainía néven illetik.    A víz sötét színe az erdő leveleinek köszönhető. Ahogy a fák elhullatják leveleiket, azok idővel bomlásnak indulnak, majd a levelekben található különböző anyagok, például a huminsavak felszabadulnak. Ezek keverednek a talajban lévő ásványi anyagokkal, így puha, mállós talaj keletkezik, amely elősegíti  a növények ...

Az Izrael északi részén található Galileai-tengert rengeteg névvel illetik még napjainkban is. Héber neve Kinneret-tó, a Bibliában pedig Tiberiás- tó néven fordul elő, de az Izraelt meghódító idegen népek is saját névvel illették az idők során. Ez a bolygó egyik legalacsonyabban fekvő mélyfölde, csak a részben szintén Izraelben lévő Holt-tenger szárazföldje  mélyebb ennél. A Galileai-tenger több mint kétszáz méter alatt fekszik a tengerszint alatt, a vízzel borított részt nem számítva. A Biblia szerint Jézus számos csodát hajtott végre a partján, sőt magában a tóban is. Az elkeseredett tanítványok, akik nem tudtak halat fogni, Jézus közbenjárása által végül csordultig telt hálókkal térhettek haza.   Jézus leghíresebb ...

A távoli és zord Antarktiszon, élettelen jégmezők közepén a bolygó legszörnyűbb vízesése található. A Taylor-gleccserből skarlátvörös folyadék tör elő, mely a közhiedelemmel ellentétben még nagyon sok titkot rejt magában. Legelőször a XX. század elején dokumentálták létezését, amikor a Thomas Taylor által vezetett felfedezők az Antarktisz ismeretlen területeit próbálták feltárni.  A laboratóriumi elemzések szerint a vízesés vörös színét a vas-oxid adja, közismertebb nevén a rozsda. Azonban továbbra sem tudni, hol és mi lehet a forrása.  A vezető elmélet azt sugallja, hogy a forrás egy jég alatti tó, amelya  becslések szerint kétmillió éve elszigetelt állapotban létezik a világ többi részétől. Ez az elszigeteltség ...

A Fehér-sivatag a Farafra-oázis legfőbb nevezetessége Egyiptomi nyugati, szinte lakatlan sivatagi területén. A nemzeti parkká nyilvánított terület Farafra városától körülbelül ötven kilométerre fekszik. Különös sziklaképződmények láthatóak, amelyek az időnként előforduló homokviharok eredményeként jöhettek létre. A sivatag fehér  szikláiról kapta a nevét, melyek kréta és mészkő keverékéből állnak. A földtörténeti kréta korban tenger mosta a területet,  a mészkő pedig ennek tanúbizonysága. A beduinok ezt a területet Wadi Gazzar-nak, azaz Répák Völgyének nevezik, mert a szél eróziója által formált sziklák répákra hasonlítanak. 

A zord sivatagi tájra, a Szaharán belül évente átlagosan 0,01 % csapadék esik. Az ...

Az oroszországi Komi Köztársaságban lévő Manpupuner-fennsíkot geológiai formációi teszik egyedülállóvá az Urál-hegységen belül. Hét kőóriás követi egymást egyetlen sorban a meredek keleti oldal mentén. A legmagasabb közülük eléri a 42 méteres magasságot, amely nemcsak méretében, de alakjában is kiemelkedik a többi közül: úgy néz ki, mint két egymáshoz olvadt oszlop. A fennmaradó hat kőóriás magassága 30-38 méter. A fennsíktól fél kilométerre délre további kőoszlopok találhatóak, de ezek nem tartoznak a komplexumhoz. 

A tudósoknak is megvan a saját magyarázatuk a Manpupuner-fennsíkon lévő oszlopok eredetére vonatkozóan, habár ezek az elméletek sokkal prózaibbak, mint az oszlopokat övező legendák. A geológusok ...

Szenegál fővárosától, Dakartól nem messze egy szokatlan tó található, amely élénk rózsaszín színe miatt vált ismertté.  A magas sótartalmú Retba-tavat csak néhány keskeny dűne választja el az Atlanti-óceántól. Eredetileg édesvizű tó volt egészen az 1980-as évekig, amikor a súlyos szárazság megváltoztatta a víz összetételét. S zínét a Dunaliella salina alga adja, amely vörös pigmentet termel, hogy elnyelje a napfényt.  Ennek a mikroszkopikus méretű algának a sóval szembeni ellenállása a fénytől védő karotinoid pigmentek magas koncentrációjából és glicerintartalmából adódik. 

 A tó színe legyakabban vörösesbarna, a rózsaszín árnyalat csak ritkán figyelhető meg. Ehhez több körülménynek kell közrejátszania ...

A Waitomo-barlangok története messzire nyúlik vissza, egyes becslések szerint több mint kétmillió évesek. Réges-régen a helyet  az óceán vize borította be, így a barlangok korallokból, kagylókból, halmaradványokból és más kisebb tengeri élőlényekből képződött mészkőből épülnek fel. A víz mészkőre gyakorolt ​​hatása következtében további üregek keletkeztek. Miután a vízszint csökkent,  a Waitomo-barlangok egyes részeit az Arachnocampa Luminosa nevű szúnyogok vagy közismertebb nevén új-zélandi izzóférgek vették birtokukba. A világító állatok, amelyek ilyenkor a csillagképekhez hasonlítanak, olyan hangulatot teremtenek, amely a megfigyelőket egy túlvilági birodalomba repíti.

A barlangot a maorik, Új-Zéland őslakói ...

A Jupiter  Naprendszerünk legnagyobb tömegű bolygója,  szabad szemmel is könnyen észlelhető. Nevét a római mitológiában szereplő főistenről kapta, aki a görög Zeusz megfelelője. A közelmúltban több űrszonda is keringett a bolygó mellett, melyek közül az első az amerikai Pionír-10 volt, majd ezt követte a Voyager-1 és 2. A feltételezések szerint a  Naprendszer bolygói ugyanabból a hidrogén-hélium felhőből alakultak ki, amelyből a Nap is keletkezett. Azonban a Galileo űrszonda, amely az 1990-es és 2000-es években vizsgálta a Jupitert, a Naphoz viszonyítva eltérő mennyiségű nehéz elemet talált itt. Ez a különbség talán azzal magyarázható, hogy a nehézelemek üstökösökből, aszteroidákból és más kisebb égitestekből ...