Új-Kaledónia szigete és a hozzá tartozó kisebb földek napjainkban Franciaország tengerentúli területeihez tartoznak. A főszigetet hegylánc osztja ketté,  amelynek legmagasabb csúcsai   a Humboldt- és a Panié-hegy.  A keleti partot buja növényzet borítja, nyugaton pedig füves területek és művelésre alkalmas földek vannak. A part menti   lagúna 24 000 négyzetkilométer összterületével és a körülötte lévő nagy kiterjedésű korallzátonnyal 2008 óta a világörökség része. Rengeteg ritka hal és puhatestű élőhelyéül szolgál, de a fősziget is bővelkedik endemikus fajokban. Ilyen például az új-kaledóniai varjú, amely az egyik legokosabb állat a Földön.  A fürge és gyorsan futó kagu röpképtelen  madár, de szárnyaival képes ...

A középkor elején Kinderdijk és környéke még tőzegláp volt, a mélyebb részeken csak halászokat lehetett látni. Az új területek szárazfölddé alakítása érdekében gátakat építettek és folyamatosan lecsapolták a mocsarakat.  A tengertől elhódított területeket poldereknek nevezték el, amelyek sok esetben jóval a tengerszint alatt fekszenek. Ennek ellenére az új területek fennmaradását sokáig tartós árvizek veszélyeztették. A  hatóságok úgy döntöttek, hogy a polderek védelme érdekében vizet kell szivattyúzni a nagyobb, erre kialakított tározókba a szélmalmok segítségével. 1738-ban nyolc kőből készült malmot építettek a Lek és a Noord folyóknál,  1740-ben pedig további nyolcat. Az összetett hálózat nagyon sikeresnek ...

A sötét anyag az anyag hipotetikus formája, amely semmilyen módon nem lép kölcsönhatásba a hétköznapi anyaggal, csak a gravitáció révén. Az asztrofizikai és kozmológiai megfigyeléseink elméleti magyarázataként szolgál. A közönséges anyag minden ellenállás nélkül áthaladhat a sötét anyagon, és fordítva.  Az űrben a gravitációs vonzás határozza meg azt a sebességet, amellyel egy tárgy kering. A környező pályán keringő égitestek vártnál nagyobb sebessége a sötét anyag létezésének és gravitációs vonzásának tulajdonítható. N em azért nevezzük sötétnek, mert valóban ilyen árnyalatú. Ennek oka, hogy nem lép kölcsönhatásba a fénnyel. A különbség csekély, de nagyon fontos. A rendes anyag ezzel szemben lehet sötét, ...

A Fülöp-szigetek nyugati részén fekvő  Puerto Princesa nevű város alatt, Palawan szigetén kiterjedt földalatti folyórendszer húzódik. Mivel a cuyono nyelvet beszélő szigetlakók féltek a rossz szellemektől, nem is merészkedtek belépni oda.  A batak őslakosok Natuturingan-barlangnak nevezték, mivel lehetetlen volt megközelíteni.  A batak népről azt tartják sokan, hogy a Fülöp-szigetek talán legelső lakosai lehetnek. Napjainkban ez a legkisebb törzs Palawanban, mindössze ötven család maradt belőlük.  Az első európai, aki a helyszínen járt, egy Bates nevű angol felfedező volt. A ma ismert Cabayugan-folyót Szent Pálnak nevezte el, mert a barlang bejárata nagyon hasonlított a londoni  Szent Pál-székesegyház kupolájához.

2010-ben ...

 A Mazuri-tóvidék Lengyelország északkeleti részén fekszik ötvenkétezer négyzetkilométeres területen. A több mint kétezer tavat folyók és csatornák kötik össze, ki terjedt víziút-rendszert alkotva a Balti-tengerig. Az egész terület kiemelt turisztikai célpont, amelyet gyakran látogatnak horgászni vágyók, vízisportokat gyakorlók és túrázók. A vidék mai arculatát a pleisztocán jégkorszak gleccserei alakították azon a területen, ahol egykor összefüggő nagy méretű tó vagy tenger lehetett.  A nyugati részeken termékeny fekete-és barnatalajok kedveznek a cukorrépa-és búzatermesztésnek. A legnagyobb települések Elblag, Olsztyn és Elk.

Az alföldi és kiskunsági homokbuckák legnagyobb kiterjedésű és legjobb állapotban megőrződött része Fülöpháza határában húzódik, nem messze Kecskeméttől. 1975 óta a Kiskunsági Nemzeti Park részeként a terület fokozott védelmet élvez. Az itt található dűnék relatív magassága 20-30 méter között váltakozik, melyeknek felső rétegét futóhomok képezi. A homok által kialakított szinte összes felszíni forma jelen van, mint például a driftek, a buckák és a taréjok. A buckák hasonlítanak a Föld nagyobb homoksivatagaiban kialakult dűnekhez, jellemzően patkó és félhold alakú formában, amelyet a szél formált ilyenre. Ugyancsak a szélnek köszönhető a buckák vándorlása is, amely Magyarországon egyedinek számít és igazi sivatagi ...

Izland és Norvégia között félúton tizennyolc vulkáni sziget található. A Dánia fennhatósága alá tartozó Feröer legjelentősebb  szigetei  Streymoy, Vagar, Sudoroy, Eysturoy, Sandoy és Bordoy. A feröer név eredete vitatott, bár a legvalószínűbb magyarázatok szerint a faer (birka) és az Eyjar (sziget) szavak összetétele. Ez a magyarázat annál is inkább hihetőbb, mivel a körülbelül ötvenezeres lakosságú szigeteken több birka él, mint ember.  Ezt az elszigetelt és hajdanán érintetlen földet a vikingek hódították meg először több mint ezer évvel ezelőtt. Annak ellenére, hogy a Dán Királyság részét képezi,  a szigetek kultúrája sok mindenben eltér skandináv rokonaitól. A feröeriek saját nyelvvel is büszkélkedhetnek, amelyet ...

 A  Milford-szoros nevével ellentétben valójában fjord Új-Zéland déli részén. A Wales-ben fekvő Milford Haven tengeröbölről nevezték el. A bámulatos szintkülönbségek egyedülálló tájat formáztak a Fiordland (Fjordok földje) Nemzeti Parkon belül, a hely pedig nem véletlenül került fel a világörökségek listájára. Hossza nagyjából 16 kilométer a végponttól egészen a nyílt tengerig, mélysége elérheti  a négyszáz métert. A meredek partok mentén hegyek tornyosulnak, ezek közül  a Mitre 1700 méteres csúcsa a legmagasabb, amely a püspökök által használt fejfedőről kapta a nevét. Az Elefánt- és az Oroszlán-csúcsot is furcsa alakjukról nevezték el, mivel ezeknek az állatoknak a képmásait formázzák meg.

A  régiót ...