A Mecsek-hegység Baranya megyében, Pécstől északra található. Legmagasabb csúcsa a 682 méter magas Zengő. A terület gazdag jura időszaki feketekőszénben   és uránércben. A hegység legrejtélyesebb részei kétségtelenül a mély szurdokok, amelyeket hűvös, párás mikroklíma jellemez sok védett növénnyel. A Szuadó-völgyben lévő Sárkány-szakadékban egy tíz méter magas vízesésre is bukkanhatunk. A Csepegő-árok valamint a  Kirihberg (Templom-hegy) alatti szurdok csak néhány a sok közül, amelyek a tájat tarkítják. Turistautak nem vezetnek errefelé, mert korábban gyakran fordultak elő balesetek a sziklaomlások miatt. A Németdöglés nevű völgyben á llítólag a Rákóczi-szabadságharc idején a kurucok által tőrbecsalt labancok ...

Azerbajdzsánt nem véletlenül nevezik ősidők óta a tűz földjének. A Kaszpi-tenger mentén kialakult mélyföld  tele van földalatti olaj- és gázforrásokkal. Annyi földgáz van Azerbajdzsán mélyén, hogy folyamatosan a felszínre szivárog.  Egy véletlenül eldobott égő gyufa, fáklya vagy bármilyen más szikra életre keltheti ezt a gázt, amely addig nem fog kialudni, amíg teljesen ki nem merül.  Az emberek a tüzes források megjelenését az isteni erő megnyilvánulásának tekintették, oltárokat és templomokat építettek körülöttük.

Yanardag égő hegye az Absheron-félszigeten található, nem messze Bakutól. A 116 méteres hegy lábánál a lángok akár 10-15 méterre is a talaj fölé emelkedhetnek. Különösen szép alkonyatkor, amikor a ...

A svéd mitológiában Bla Jungfrun Kék Szüzet jelent. Azért illették ezzel a különös névvel, mert azt hitték, hogy természetfeletti lények lakják. Főleg húsvét idején itt tartották gyűléseiket a boszorkányok, akik minden arra járó tengerészt megfojtottak. A Balti-tengerben elhelyezkedő sziget partjai mentén  nagy üregeket, svéd nevén jättegrytort-okat fedeztek fel, melyeknek kialakulását az óriások ottlétével magyarázzák.  Korai látogatója volt Carl Linné, aki 1741-es utazása után érdekes leírást tett közzé a sziget természeti és kulturális jellemzőiről. Természeti ritkaságai miatt a  svéd kormány nemzeti parkká nyilvánította a területet 1926-ban.  Néhány bányász, aki régen követ szállított a szigetről, különös ...

A Kruger Nemzeti Park  a Dél-afrikai Köztársaság északkeleti részén terül majdnem húszezer négyzetkilométeren. A park története nagyon régi múltra tekint vissza, már   1898-ban elkezdték a terveket arra nézve, hogyan nyilvánítsák védett területté. Végül 1926-ban ez lett Dél-Afrika első nemzeti parkja. Menedéket nyújt körülbelül százötven emlős-, ötszáz madár- és több mint száz hüllőfajnak. Kezdetben egy rezervátumot létesítettek, melynek Sabi volt a neve és a mai park déli részén állt. Nem sokkal később, 1903-ban a Shingwedzi-folyóról kapta nevét a következő védett terület, ahonnan kitelepítették az őslakosokat. A  két vadrezervátum és a környező terület egyesítése révén jött létre a Kruger Nemzeti Park.

...

Az   észak-chilei Atacama-sivatag    a bolygó legszárazabb nem sarki sivataga. Az átlagos csapadékmennyiség évente körülbelül tizenöt milliméter,  bár egyes helyeken csak egy. Nyugaton a Csendes-óceán, keleten az Andok határolja. Atacama-t egyben a bolygó legnagyobb ködsivatagának is nevezik, ahol hűvös sivatagi éghajlat uralkodik, hasonlóan a Mars bolygó felszínéhez. Annyira száraz, hogy a legtöbb hatezer méternél magasabb hegyen nem képződtek gleccserek, csak a legmagasabb csúcsokon uralkodik örök hó. A geológiai kutatások és feltárt fosszíliák arra következtetnek, hogy e z lehet a legrégibb sivatag a Földön. A szélsőséges  éghajlat korlátozza a vadon élő állatok számát is. A sivatag egyes részei annyira szárazak, hogy ...

Törökország délnyugati oldalán, a Denizli nevű régióban egy meredek völgy húzódik, melynek oldalait csillogó fehér kőlépcsők szegélyezik kálciummal bevont sziklákból és ásványokból.  Ez a régióban zajló vulkáni tevékenység eredménye, amely nemcsak törésvonalakat, hanem földalatti barlangokat is létrehozott az Anatóliai- fennsík alatt. Ezek a barlangok tele vannak ásványvízzel.  A mérgező gázokat is tartalmazó  95 Celsius-fokos víz tizenhét teraszt formált a hegy lejtőjén. A kutatások eredményei arra mutattak rá, hogy  amikor a szén-dioxid és a vízgőz együtt emelkedik ki a gőzölgő medencékből, kalcium-karbonát lerakódásokat hagy maga után. A folyékony massza végül megkeményedik, először zselészerű lesz, majd ...

Haukadalur egyike azoknak a helyeknek Izlandon, ahol a vulkáni működés következtében gejzírek törnek a felszínre.  Mind közül a leghíresebb Geysir, melyről az összes többi gejzír is a nevét kapta. Izlandi nyelven a szó jelentése kitörni. A régi izlandiak úgy gondolták, hogy ez a tűz istenének, Lokinak a lakóhelye.  A geológiai kutatások szerint Haukadalur gejzírjei körülbelül tízezer éve működhetnek. Első feljegyzett említésük az 1294-ből származó jegyzék, melyben leírják az összes akkori gejzír nevét, melyek földrengések következtében jöttek létre.  A másik híres gejzír,   Strokkur neve  jelenlegi ismereteink alapján csak 1789-ben került említésre. Haukadalur a XVIII. századtól vált népszerű turistacélponttá, a ...

A Hranice-hasadék a bolygó legmélyebb ismert édesvízi barlangja és víznyelője -még úgy is, hogy pontos mélysége ismeretlen. A feneketlen tó néven ismert állóvíz a geológusok szerint több mint egy kilométerrel lehet a Föld felszíne alatt a víz hőmérsékletéből és kémiai összetételéből kiindulva.  A 2016-os cseh-lengyel expedíció kutatásai 404 méteres mélységet igazoltak, majd 2022-ben a magyarokkal közösen  elindított mérések 520 métert, amelyből hetven a vízszint fölötti rész.  A korábbi rekordot az olasz Pozzo Merro tartotta. 

A víznyelő első írásos említése 1580-ból származik, Amos Comenius rögzítette Morvaország térképén. A Comenius-térkép eredeti rajza nem maradt fenn, csak az 1627-ben készült nyomtatott ...