A Kazinga Nemzeti Parkot 1952-ben alapították a George- és az Edward-tó vadrezervátumok egyesítésével.   Két évvel később nevezték át Erzsébet Királynő Nemzeti Parknak.  1921-ben a régió  lakosait, a basongara törzs tagjait álomkór és marhavész sújtotta nagy halálozási aránnyal. Minden bizonnyal az angol gyarmatosítók okozták ezt szándékosan az állatállomány oltási kampányának ürügyével.  Az életben maradottak többsége elvándorolt, az ott maradt néhány száz embert pedig erőszakkal kitelepítették,  hogy vadrezervátumot hozzanak létre. Otthonaikat felgyújtották és állataikat levágták.  A terület elképesztő biológiai sokféleséggel rendelkezik: vízilovaknak, bivalyoknak, elefántoknak, varacskos disznóknak, ...

 A Mátrában található Csörgő-lyuk régóta a népi képzelet és rejtélyek titokzatos helyszíne. Nevét a barlangban hallható különös zajokról kapta, amelyeknek eredetére egyelőre nincsenek bizonyítékok, ahogyan annak a tónak a létezésére sem, amely egyes térképeken fel van tüntetve a mélyebb részeken. A mélyzónában állítólag időszakosan kis vízfolyás figyelhető meg és a   Denevér-teremben állóvíz is található, amely csak ritkán figyelhető meg. A víz a fal repedéseiből szivárog és a folyosó végi törmelékben tűnik el. A Csörgő-lyuk keletkezésével kapcsolatban sem egységesek a vélemények. A régebbi adatok szerint hegyképző folyamatok révén jött létre, de a táj geológiája sokakat nem erre enged következtetni.  A ...

Az Etna, mint Európa legmagasabb aktív vulkánja Szicília szigetének keleti részén terül el Olaszország határain belül. 2018-ban még 3326 méter magas volt, de a legfrissebb mérések alapján magassága majdnem száz méterrel nőtt, így az aktuális adat 3403 méter. A változó adatok a kitörésekkel magyarázhatóak. Neve görög eredetű, az aitho (égni) szóból eredeztetve. A szicíliai nyelvben használt mongibello latin eredetű és egyszerűen hegyre utal.  A vulkán talán legerőteljesebb kitörése 1923-ban történt, amikor eget rengető robbanást követően a kráter északkeleti részéből ömleni kezdett a láva. A közeli szőlőültetvények és erdők mind elpusztultak, a forró kövek zuhataga, amely beborította az eget, felgyújtotta a térség ...

A Kopasz-hegy Kijev régiójának legtitokzatosabbabb helye a  Dnyeper és a Lybid-folyó jobb partján. Valamiért nagyon különlegesnek tartották ezt a helyet, amelynek rejtélyére pedig a mai tudomány nem tud magyarázatot adni. A legenda szerint az uroborosz, a nagy kígyó tekeredett a hegy köré a világ teremtése idején.  Olyan hosszú volt, hogy az egész földgömböt körbe tudta keríteni és a farkát a szájában tartotta. Feje itt talált örök nyugalomra,  a Kopasz-hegy alatt, amely azóta is a végtelenség szimbóluma. 

Furcsa módon a hegyen épített rádióállomás korrelációs funkciót lát el a térség láthatatlan energiamezőit illetően.  Bizonyos napokon a rádiótorony hatalmas energiaingadozásokat rögzít. Az emberek néha  egyszerűen ...

Amerika őslakói és a területet felfedező angol gyarmatosítók a kezdetektől fogva olyan helynek nevezték a Yellowstone (Sárga Kő) Nemzeti Parkot, amely tele van rejtélyekkel és korábban soha nem tapasztalt jelenségekkel. A föld mélyéből bizonyos időközönként víz  tört a felszínre, iszapvulkánok és furcsa tavak tarkították a tájat. A park Wyoming állam északi részén terül el. A Föld legrégebbi nemzeti parkjaként 1872-ben jött létre, Ulysses Grant elnöksége alatt. A világörökségek listájára  1978-ban került fel. A tájat szurdokok, erdők, folyók, magas hegyek, gejzírek és tavak teszik változatossá. A Sziklás-hegység jellegzetes állatai mellett ritkább, a kihalás által veszélyeztetett fajok  is otthonra találtak a néhol ...

 Az indonéziai Kawah Ijen-vulkán, amely Jáva keleti részén található, kék tüzet lövell.  Napközben olyan, mint bármely más vulkán a világon, de az éjszaka közeledtével varázslat történik, és a láva kék színűre változik. A közelben élők Api Biru-nak, azaz kék tűznek nevezik. A bolygónkon egyedi természeti jelenségért valójában a láva magas kéntartalma a felelős. Kawah Ijen  a jávai  Banywang vulkánegyüttes része, így a Merapi-sztratovulkán alacsonyabb részein tör a felszínre. A szokatlan tűzhányó ahelyett, hogy a szokásos vörös lávat és a fekete füstöt termelné, földalatti tevékenységei fényes kék lángokat eredményeznek a levegőben. Vannak, akik elektromos kék tűznek is hívják. A jelenséget az okozza, amikor a ...

A kunhalmok talán Magyarország és a Kárpát-medence legősibb mesterséges eredetű emlékei, melyek a honfoglalás előtti korokra nyúlnak vissza. Magasságuk öttől tíz méterig terjed. Hasonló célból Európa más tájain is létesítettek ilyen halmokat, közismert néven kurgánt. Napjainkig sajnos Magyarországon csupán öt százalékukat sikerült feltárni  régészeti kutatások keretein belül. Nyugat-Európában sok helyen hun halmoknak nevezik a furcsa dombokat, ez a megnevezés pedig fölöttébb elgondolkodtató. A hunok annak idején rettegésben tartották egész Európát, temetkezési helyeiket pedig könnyen lehet, hogy ezek a furcsa mesterséges dombok szemléltetik napjainkban. Legnagyobb számban Közép-Ázsia sztyeppéin és Oroszország Volga ...

A neutroncsillagok talán a legfurcsább égitestek világunkban. N agy tömegű csillagok magjainak maradványai, amelyek életük végéhez értek. A tudósok szerint az ilyen nagy csillagok életük végén neutroncsillagokká vagy fekete lyukakká változnak. Miután a mag összeomlik, a gravitációs nyomás  olyan erős, hogy a negatív töltésű elektronok és a pozitív töltésű  protonok , amelyek a csillag vasban gazdag magját alkotják, összezúzódnak és töltés nélküli vagy semleges  neutronokat  hoznak létre. Továbbra is viták tárgyát képezi, hogy milyen külső tényezők által változik át egy csillag fekete lyukká, illetve neutroncsillaggá.  A legfontosabb különbség meglehet összeomló csillagmagban rejlik, de napjainkban még a tudósok nem  ...