Nagy Zimbabwe afrikai romvárosa magas kör alakú falairól és kúpos tornyáról vált ismertté. Egészen a XVI. századig a shona törzs tagjai  laktak a város falain belül és annak környékén.  A zimbabwe szó, amely egyben a területen lévő mai ország nevét is viseli, kőházat jelent. A nagy előtag különböztette meg a helyszínt a fennsík több más kisebb településétől, amelyekből körülbelül kétszáz létezett Dél- Afrika különböző részein.  A város építése a IX. században kezdődött el, majd az idők során egészen a pusztulásáig folyamatosan bővítették a falakat. A kereskedelem virágzott, ami egyben megteremtette a jóléti társadalom alapjait is. Árúkat cseréltek a tanzániai Kilwa, Kína, Pezsia, India és az Arab-félsziget ...

A Galway-öböltől ötven kilométerre három sziget emelkedik ki az Atlanti-óceánból: Inis Mór, Inis Meáin és Inis Oírr, vagyis az Aran-szigetek. Szerény lakossága megőrizte  a hagyományos ír élet kultúráját és örökségeit, ezért az erre tévedőknek az a benyomása támad, mintha megállt volna körülöttük az idő.  A szigetlakók mindig is önellátóak voltak. A currach nevű halászok az éjszakát az Ír-szigeten lévő Moher-sziklák mellett töltötték,  majd hajnal után halakkal telt hálókkal tértek vissza Aran-ba. Puha borjúbőrből készült mokaszint viselnek, a pampooties-t, amely ideális a zord körülményekhez.  Inis Mór a három sziget közül a legnagyobb, ahogyan azt neve is mutatja (mór nagyot jelent). Felszíne az Ír-főszigeten ...

A finnországi Rovaniemi városától délre szokatlan természeti látványosságok találhatóak. Lappföld hideg tájain, ahol nagyrészt a gleccserek határozták meg a táj kialakulását, összesen tizennégy félig vízzel telt, sima falú lyukra bukkanhatunk.  A gleccsertál  jégkorszaki  eredetű sziklamélyedés, amit az olvadékvíz által meghajtott kövek vájtak a sziklába. Ennek a természeti jelenségnek a népi neve általában az óriások vagy ördögök üstje, malma.  Formájukban kutakra vagy gödrökre hasonlítanak.  Ezek a gödrök körülbelül tízezer évvel ezelőtt keletkeztek az olvadó kontinentális jégtakaró peremén, erős áramlatú olvadékvíz hatására, amely erodálta és magával sodorta a sziklákat. Abban az esetben, ha az ...

Costa Rica titokzatos kőgömbjei néma tanúi egy letűnt korszaknak. Eddig még senkinek sem sikerült megfejtenie, hogyan keletkeztek. A rengeteg kutatás és tanulmányozás ellenére a kutatók még nem tárták fel a végleges magyarázatot. Néhány indián történet arról szól, hogy valamikor az istenek hozták létre a furcsa gömböket a hatalom és a bölcsesség szimbólumaként. Ennek jóvoltából mindegyik kőgömb misztikus tulajdonságokkal rendelkezik, ismeretlen jótékony energiákat rejtenek magukban. Elképzelhető, hogy a megalit építményekhez hasonlóan csillagászati szerepet szolgáltak: elhelyezkedésük igazodott a különböző égi eseményekhez és jelenségekhez,  a napfordulókhoz vagy a napéjegyenlőségekhez. Mások inkább amellett érvelnek, ...

Egyszer régen óriások barangoltak a laoszi Xiangkhoang-fennsík magaslatain. Khun Jeuam nevű királyuk hatalmas kőedényekből álló síkságot hozott létre, hogy megünnepelje ellensége, Chao Angka felett aratott győzelmét. Ezekben az üvegekben rizsbort tárolt -erről beszélnek a legendák. A fennsíkon több mint kétezer kőedény található szétszórva, amelyeknek mérete és kora eltérő. Magasságuk egy és három méter között váltakozik, súlyuk pedig elérheti a tizennégy tonnát is. A rejtélyt tovább fokozza az a különbség, hogy a kövek anyaga nem egységes: az egyfajta kőzetekből álló sziklákon kívül vannak kevert anyagúak is, mint breccsa, mészkő, gránit, homokkő és konglomerátum, sőt apró állatok tetemeit is tartalmazzák. A ...

A Börzsöny keleti részének legmagasabb pontja a 660 méteres Kámor, amely több rejtélyes barlangnak ad otthont. Ez a vidék a palócok földje, akiket gazdag néphagyományokkal rendelkező népcsoportként tartanak számon. Kámor neve talán az egyik mondabeli sámán nevét őrzi, aki a magyarokkal együtt érkezett a Kárpát-medencébe a messzi Keletről. Más változatok szerint a szláv szúnyog szóból ered, amely keresztnév is egyben. Nem messze a csúcstól furcsa üreg tátong az andezites kőzetben. Sok millió évvel ezelőtt, amikor még a Börzsöny területén vulkánok működtek, az egyik fa törzse a láva áramlásának következtében úgymond megkövült. A fa anyaga ugyan elpusztult, de helye megőrződött mély lyuk formájában. Legalábbis ez a ...

A Cygnus vagy Hattyú csillagkép elnevezését a görög mitológián belül rengeteg mítoszhoz társítják.  Tudományos munkákban l egkorábbi ismert említése Ptolemaiosz művében szerepel az i. e. II. századból.  Az első történet, amely megmagyarázza a Hattyú eredetét, Zeuszhoz és Lédához kötődik. Léda két  ikerpárt, a halhatatlan Polluxot és Helénát, valamint a halandó Kasztórt és Klütaimnésztrát szülte meg, miután Zeusz főisten elcsábította őt hattyú alakjában. A halhatatlan gyermekek Zeusztól, míg a halandóak Léda férjétől, Tündareosz spártai királytól lettek. Kasztórt és Polluxot egy másik csillagkép, az Ikrek képviseli. Egyesek azonban Orfeusszal társítják a Hattyú csillagképet, mert a híres énekes h alála után ...

A Mauritániában található Richat-szerkezet vagy más néven Szahara szeme  Ouadane városa mellett terül a sivatag elhagyatott táján.  A helyi arab és beduin közösségek Richat szeme néven ismerik. Koncentrikus körei csak a világűrből szemlélve vehetőek ki nagy mérete folytán. A sivatagban az arra járó semmilyen különbséget nem tudna észrevenni a szintemelkedéseken kívül, csupán a sivatag megszokott változatos tájait, mint például homokdűnéket, kavicsokat és néhol egy-egy bokor kiszáradt hajtásait. Rengeteg elmélet fogalmazódott meg eddig eredetével kapcsolatosan, de eddig még egyik sem járt közel a valósághoz. Kezdetben meteoritbecsapódás okozta kráternek vélték, de ezt az ötletet gyorsan elvetették, mert a vizsgálatok ennek az ...

A máltai Hal-Saflieni hüpogeum bolygónk egyik legérdekesebb őskori helyszíne. Általános értelemben földalatti temetkezési és vallási  helyszíneket neveztek hüpogeumnak a görög szóból eredeztetve, majd ennek neve később, a római kortól kezdve katakomba lett. Hal Saflieni e gyedülálló sziklába vájt kamráiról és okkerfoltos falfestményeiről vált  híressé, így nem véletlen került fel a világörökségek listájára. A járatokat mészköves talajba vájták valamikor i. e. négyezer körül. A komplexum három szintre oszlik,  mindegyik más-más célt szolgál. A felső részen sziklába vágott kaptárszerű kamrák találhatóak, amelyeket valószínűleg nekropolisz céljára használtak. Ide szűk átjárókon keresztül lehetett bejutni.  A ...