A  Tonga-árok  jelenlegi ismereteink szerint a bolygó második legmélyebb pontja, de meglehet mélyebb a Mariana-ároknál is. Soha senki nem merült le a fenekére.  A Föld leggyorsabb lemeztektonikai jelenségei ezen a helyen történnek, mivel a Csendes-óceáni lemez  nyugat felé süllyed az árokban. Legmélyebb része a Horizon, amely  10 880 méterre nyúlik a tengerszint alá. Nevét arról a kutatóhajójáról kapta, amelynek legénysége 1952-ben felfedezte a Tonga/Kermadec- árkot. Mivel a vizsgálatokat eddig rendszertelenül végezték, az árok mélységének adatai eléggé változóak 10 800 és 10 880 méter között.  A feltárt legmélyebb medence a szondák mérései alapján 10 800 ± 200 méter mélységet adott.

Tonga szigetvilága elsősorban ...

A Mecsek-hegység Baranya megyében, Pécstől északra található. Legmagasabb csúcsa a 682 méter magas Zengő. A terület gazdag jura időszaki feketekőszénben   és uránércben. A hegység legrejtélyesebb részei kétségtelenül a mély szurdokok, amelyeket hűvös, párás mikroklíma jellemez sok védett növénnyel. A Szuadó-völgyben lévő Sárkány-szakadékban egy tíz méter magas vízesésre is bukkanhatunk. A Csepegő-árok valamint a  Kirihberg (Templom-hegy) alatti szurdok csak néhány a sok közül, amelyek a tájat tarkítják. Turistautak nem vezetnek errefelé, mert korábban gyakran fordultak elő balesetek a sziklaomlások miatt. A Németdöglés nevű völgyben á llítólag a Rákóczi-szabadságharc idején a kurucok által tőrbecsalt labancok ...

Azerbajdzsánt nem véletlenül nevezik ősidők óta a tűz földjének. A Kaszpi-tenger mentén kialakult mélyföld  tele van földalatti olaj- és gázforrásokkal. Annyi földgáz van Azerbajdzsán mélyén, hogy folyamatosan a felszínre szivárog.  Egy véletlenül eldobott égő gyufa, fáklya vagy bármilyen más szikra életre keltheti ezt a gázt, amely addig nem fog kialudni, amíg teljesen ki nem merül.  Az emberek a tüzes források megjelenését az isteni erő megnyilvánulásának tekintették, oltárokat és templomokat építettek körülöttük.

Yanardag égő hegye az Absheron-félszigeten található, nem messze Bakutól. A 116 méteres hegy lábánál a lángok akár 10-15 méterre is a talaj fölé emelkedhetnek. Különösen szép alkonyatkor, amikor a ...

A svéd mitológiában Bla Jungfrun Kék Szüzet jelent. Azért illették ezzel a különös névvel, mert azt hitték, hogy természetfeletti lények lakják. Főleg húsvét idején itt tartották gyűléseiket a boszorkányok, akik minden arra járó tengerészt megfojtottak. A Balti-tengerben elhelyezkedő sziget partjai mentén  nagy üregeket, svéd nevén jättegrytort-okat fedeztek fel, melyeknek kialakulását az óriások ottlétével magyarázzák.  Korai látogatója volt Carl Linné, aki 1741-es utazása után érdekes leírást tett közzé a sziget természeti és kulturális jellemzőiről. Természeti ritkaságai miatt a  svéd kormány nemzeti parkká nyilvánította a területet 1926-ban.  Néhány bányász, aki régen követ szállított a szigetről, különös ...

A Kruger Nemzeti Park  a Dél-afrikai Köztársaság északkeleti részén terül majdnem húszezer négyzetkilométeren. A park története nagyon régi múltra tekint vissza, már   1898-ban elkezdték a terveket arra nézve, hogyan nyilvánítsák védett területté. Végül 1926-ban ez lett Dél-Afrika első nemzeti parkja. Menedéket nyújt körülbelül százötven emlős-, ötszáz madár- és több mint száz hüllőfajnak. Kezdetben egy rezervátumot létesítettek, melynek Sabi volt a neve és a mai park déli részén állt. Nem sokkal később, 1903-ban a Shingwedzi-folyóról kapta nevét a következő védett terület, ahonnan kitelepítették az őslakosokat. A  két vadrezervátum és a környező terület egyesítése révén jött létre a Kruger Nemzeti Park.

...

Az   észak-chilei Atacama-sivatag    a bolygó legszárazabb nem sarki sivataga. Az átlagos csapadékmennyiség évente körülbelül tizenöt milliméter,  bár egyes helyeken csak egy. Nyugaton a Csendes-óceán, keleten az Andok határolja. Atacama-t egyben a bolygó legnagyobb ködsivatagának is nevezik, ahol hűvös sivatagi éghajlat uralkodik, hasonlóan a Mars bolygó felszínéhez. Annyira száraz, hogy a legtöbb hatezer méternél magasabb hegyen nem képződtek gleccserek, csak a legmagasabb csúcsokon uralkodik örök hó. A geológiai kutatások és feltárt fosszíliák arra következtetnek, hogy e z lehet a legrégibb sivatag a Földön. A szélsőséges  éghajlat korlátozza a vadon élő állatok számát is. A sivatag egyes részei annyira szárazak, hogy ...

Törökország délnyugati oldalán, a Denizli nevű régióban egy meredek völgy húzódik, melynek oldalait csillogó fehér kőlépcsők szegélyezik kálciummal bevont sziklákból és ásványokból.  Ez a régióban zajló vulkáni tevékenység eredménye, amely nemcsak törésvonalakat, hanem földalatti barlangokat is létrehozott az Anatóliai- fennsík alatt. Ezek a barlangok tele vannak ásványvízzel.  A mérgező gázokat is tartalmazó  95 Celsius-fokos víz tizenhét teraszt formált a hegy lejtőjén. A kutatások eredményei arra mutattak rá, hogy  amikor a szén-dioxid és a vízgőz együtt emelkedik ki a gőzölgő medencékből, kalcium-karbonát lerakódásokat hagy maga után. A folyékony massza végül megkeményedik, először zselészerű lesz, majd ...

Haukadalur egyike azoknak a helyeknek Izlandon, ahol a vulkáni működés következtében gejzírek törnek a felszínre.  Mind közül a leghíresebb Geysir, melyről az összes többi gejzír is a nevét kapta. Izlandi nyelven a szó jelentése kitörni. A régi izlandiak úgy gondolták, hogy ez a tűz istenének, Lokinak a lakóhelye.  A geológiai kutatások szerint Haukadalur gejzírjei körülbelül tízezer éve működhetnek. Első feljegyzett említésük az 1294-ből származó jegyzék, melyben leírják az összes akkori gejzír nevét, melyek földrengések következtében jöttek létre.  A másik híres gejzír,   Strokkur neve  jelenlegi ismereteink alapján csak 1789-ben került említésre. Haukadalur a XVIII. századtól vált népszerű turistacélponttá, a ...