A Hranice-hasadék a bolygó legmélyebb ismert édesvízi barlangja és víznyelője -még úgy is, hogy pontos mélysége ismeretlen. A feneketlen tó néven ismert állóvíz a geológusok szerint több mint egy kilométerrel lehet a Föld felszíne alatt a víz hőmérsékletéből és kémiai összetételéből kiindulva.  A 2016-os cseh-lengyel expedíció kutatásai 404 méteres mélységet igazoltak, majd 2022-ben a magyarokkal közösen  elindított mérések 520 métert, amelyből hetven a vízszint fölötti rész.  A korábbi rekordot az olasz Pozzo Merro tartotta. 

A víznyelő első írásos említése 1580-ból származik, Amos Comenius rögzítette Morvaország térképén. A Comenius-térkép eredeti rajza nem maradt fenn, csak az 1627-ben készült nyomtatott ...

A Sombrero-galaxis az SA(k) spirálgalaxisként van besorolva, habár osztályozása továbbra is tisztázatlan.  Szorosan egymásra tekeredő spirálkarokkal rendelkezik. Magja rendkívül fényes, a megfigyelések pedig határozottan egy szupermasszív fekete lyuk jelenlétére utalnak, amelynek becsült tömege egymilliárd Napnak felel meg. Valószínűleg ennek a fekete lyuknak a  gravitációs vonzása  felelős a galaktikus magban megfigyelt intenzív fényerőért.  Sötét, átlátszatlan porsáv veszi körül a magot, elválasztva azt a fényudvartól. Ez a porsáv főleg összetett szerves molekulákból áll, és kritikus szerepet játszik a galaxis azon képességében, hogy új  csillagokat  hozzon létre. A porsávot egy világító, elliptikus glória veszi körül, ...

A Danakil-mélyföld az Afrikai-hasadékvölgy vagy másnéven Kelet-afrikai árok része, amely a Tanganyika-tótól a Holt-tengeréig húzódik. Az Etiópia északkeleti részén elterülő mélyföld nagyjából száz méterrel van a tengerszint alatt. Ez az egyik legbarátságtalanabb hely a bolygónkon. Az év nagy részében nem esik eső, az átlaghőmérséklet pedig 35 Celsius-fok. Az Awash nevű folyó egy bizonyos pontig eljut a sivatagos tájon, de soha nem éri el a Vörös-tengert, végül kiszárad és sós tavakat hagy maga után, például az Afrera-t.  Valamikor régen, a földtörténeti korban tengervíz borította be az egész területet, ennek maradványa lett a nagy kiterjedésű sós síkság. A Gaet'ale-tó az egyik legsósabb víztest a Földön, amely 2005-ben ...

A vietnámi Hang Son Doong barlangjának nevét  többféleképpen fordítják: a Hegyi-folyó Barlangja   vagy a Hegyek Barlangja, Doong falu mellett. A bolygó  legnagyobb barlangjának tekintik, melyet csupán 1990-ben fedeztek fel, amikor egy helyi paraszt véletlenül megtalálta bejáratát  a sűrű dzsungel közepén.  2009-ben a britekkel közösen vietnámi barlangászok feltérképezték az egész eddig ismert barlangrendszert, amely 38,5 millió köbméter térfogattal rendelkezik.  A Son Doong-barlang Közép-Vietnám Quang Binh tartományában, a Phong Nha-Ke Bang Nemzeti Parkon belül található. A kilencezer méter hosszú barlangrendszer egyes helyeken eléri a kétszáz méteres magasságot és a 150 méter szélességet, így mérete mellett a legszélesebb és ...

Tapolca   alatt több kilométer hosszúságú barlangrendszer   rejtőzik. Ennek egy kis része a látogatható, kiépített tavasbarlang.  A benne összegyűlt víz a kis barlangot föld alatti tó alakjában teszi nevezetessé. Ez tulajdonképpen nem is állóvíz, hanem lassan, majdnem észrevétlenül mozgó víztömeg, amely valahonnan a Bakony-hegységből ered és Tapolca alatt áramlik.  A barlangban mindig   18 Celsius fok   van. 1903-ban fedezték fel, amikor Tóth Pál tapolcai pék, Németh Ferenc kőműves és Bíró Gyula kutat akartak ásni. Ekkor bukkantak rá a mélyben rejtőző üregekre. A pék nem mert leereszkedni, ezért egy kacsát dobott a barlangba. A legenda szerint a szárnyas a közeli Malom-tónál bukkant a felszínre sértetlenül. Mivel a ...

A   Fundy-öböl a kanadai Új-Brunswick és Új-Skócia (Nova Scotia) tartományok közötti tengerparton terül el . Itt a legmagasabb az árapály bolygónkon. A Fundy név eredetét homály fedi, a feltételezések szerint a francia fendu, vagyis hasadás szó nyomán kaphatta nevét az öböl.  Mások szerint a portugálok hívták így először az öbölt, amit kezdetben folyónak hittek ( Rio Fundo). Az árapály magassága átlagosan tizenhat méter, ami nagyon magas, hiszennormál helyeken ez az arány csupán egy méter. A Fundy-öböl nem véletlen számít különleges és változatos tájnak, ahol minden nap új arcát mutatja meg a természet.  Az apályok  félnaposak , ami azt jelenti, hogy minden nap két maximum és két mélypont van, körülbelül hat óra telik ...

A levendula Provence lelke  – írta  a híres francia író,     Jean Giono, akinek könyvei gyakran Provence-ban játszódnak.  A levendula nemcsak széppé teszi a tájat Franciaország délkeleti részén, hanem az emberek életének szerves részévé is vált. Feldolgozása évszázadok óta hagyomány errefelé, sok kis gazdaságban ma is betakarítják a virágot, hogy parfümöket, illóolajokat, szappanokat, sajtokat és más termékeket állítsanak elő belőle.  Talán  a világ leghíresebb levendulamezője a Senanque-i apátság kertjében található. A XII. századra visszanyúló Sault faluhoz közeli, máig működő apátság messze földön híres. Területén belül hajdanán a szerzetesek levendulát termesztésével foglalkoztak, ez biztosította számukra ...

A Salamon-szigetek részét képező Marovo a világ legnagyobb sós vizű lagúnájaként ismert. A partjain lévő mangroveerdők és korallzátonyok rengeteg állat-és növényfajnak adnak otthont, a biológiai sokféleség errefelé nagyon magas. A sok sziget közül csupán néhány lakott, ez a kevés ember pedig a marovo nyelvet beszéli. Önellátó életmódot folytatnak, halásznak és vadásznak, növényeket termesztenek. Házaik jellegzetes módon az árapály váltakozásaihoz igazodnak, ezért cölöpökkel rögzítik  a talajhoz. A marovo-k képzett művészek hírében állnak, az általuk készített értéktárgyak messze földön híresek, főleg az ébenfából készült faragványaik. Megtanultak együttélni a természettel, megőrizték hagyományos ...

Az Elátkozott-hegység (Prokletije) vagy Albán-Alpok a Dinaridák legdélibb része a Shkodrai-tótól Koszovóig . A Drin és a Valbona folyók képezik határait, de egyesek a Lim-folyót is ide sorolják. A jégkorszaki erózió rengeteg felszíni formát hozott létre a tájban sok árulkodó vonást hagyott hátra a tájban, a hegyek meredek oldalaitól klezdve a mély folyami szurdokokig és völgyekig. Ezek közül legnagyobb a Rugova, melynek mélysége ezer méter is lehet egyes helyeken.  Az Albán-Alpok  mi nden oldalán nagyon meredek függőleges hegyoldalak találhatóak.  Legmagasabb része a Buni Jezerce, melynek jelentése tavak völgye, itt hat gleccsertó is található. A Jezerce-csúcs közel 2700 méterével a régió legmagasabb hegye, habár Albániában ...