A kvazár szó a kvázi csillag rádióforrás rövidítése, melyek rendkívül fényes és távoli objektumok a galaxisok közepében. Hihetetlen mennyiségű energiát bocsátanak ki, gyakran egész galaxisokat felülmúlva. Ezt úgy kell elképzelni, hogy egyetlen villanykörte fényesebben világít, mint egy egész város éjszaka. Minden galaxis szívében, beleértve a saját Tejútrendszerünket is, egy galaktikus atommag található. Ez a galaxis központi magterülete. A legtöbb galaktikus atommag szupermasszív fekete lyukakat tartalmaz. Ahogy az anyag beszívódik a fekete lyukba, egy kavargó korongot képez körülötte, amelyet akkréciós korongnak neveznek. Ez a lemez nagyon felforrósodik az erős gravitációs erők miatt, ennek eredményeként nagy mennyiségű ...
A türkmenisztáni Kara-kum-sivatag közepén található Darvaza (türkmén nyelvben kapu) gázkráter már több mint ötven éve ég. Egyesek a pokol kapujának nevezik. Története 1971-ben kezdődött, amikor szovjet kutatók a fúrások eredményei alapján földalatti gázlelőhelyeket fedeztek fel Darvaza türkmén falu közelében. Egy másik kút fúrása közben a munkások nagy földalatti barlangra (sziklában lévő üregre) bukkantak, aminek következtében a fúrótorony alatti talaj beomlott és az építmény is ledőlt minden felszereléssel és szállítóeszközzel együtt. Ennek eredményeként egy hetven méter átmérőjű és körülbelül harminc méter mélységű szakadék keletkezett, melynek aljából gáz tört a felszínre. Eleinte mindenki azt ...
Az ausztriai Dachstein-hegység három osztrák szövetségi tartomány határán fekszik: keleten és délen Stájerország , nyugaton Salzburg , északon pedig Felső-Ausztria határolja. Itt található az Alpok legkeletibb és egyik legnagyobb gleccsere. Számos természeti és kulturális nevezetességével a régió Hallstatt-Dachstein kultúrtáj néven méltán kiérdemelte helyét a világörökségek listáján. Rengeteg, mostani ismeretek alapján hatszáz barlang rejtőzik a mészkőhegységben, közülük a leghosszabb a Hirlatz nevet kapta. A karsztosodott vidék nagyrészt a hegységnek is nevet adó dachsten-i mészkőből áll. A Magas-Dachstein szinte háromezer méteres magasságával a hegymászók kedvelt célpontjának számít, akárcsak a 2950 méter magas ...
Az Amazonas bal partjának legnagyobb és legfontosabb mellékfolyója a Rio Negro, vagyis Fekete-folyó. Csak az 1980-as évek elején derítették ki, mi okozza valójában a folyó sötét színét. A víz magas savassága a folyóban oldott nagy mennyiségű szerves anyag eredménye. Ez a savasság ugyanakkor távol tartja a rovarokat a folyóparti régióktól. A folyó Kolumbiában ered, de itt Guainía néven illetik. A víz sötét színe az erdő leveleinek köszönhető. Ahogy a fák elhullatják leveleiket, azok idővel bomlásnak indulnak, majd a levelekben található különböző anyagok, például a huminsavak felszabadulnak. Ezek keverednek a talajban lévő ásványi anyagokkal, így puha, mállós talaj keletkezik, amely elősegíti a növények ...
Az Izrael északi részén található Galileai-tengert rengeteg névvel illetik még napjainkban is. Héber neve Kinneret-tó, a Bibliában pedig Tiberiás- tó néven fordul elő, de az Izraelt meghódító idegen népek is saját névvel illették az idők során. Ez a bolygó egyik legalacsonyabban fekvő mélyfölde, csak a részben szintén Izraelben lévő Holt-tenger szárazföldje mélyebb ennél. A Galileai-tenger több mint kétszáz méter alatt fekszik a tengerszint alatt, a vízzel borított részt nem számítva. A Biblia szerint Jézus számos csodát hajtott végre a partján, sőt magában a tóban is. Az elkeseredett tanítványok, akik nem tudtak halat fogni, Jézus közbenjárása által végül csordultig telt hálókkal térhettek haza. Jézus leghíresebb ...
A távoli és zord Antarktiszon, élettelen jégmezők közepén a bolygó legszörnyűbb vízesése található. A Taylor-gleccserből skarlátvörös folyadék tör elő, mely a közhiedelemmel ellentétben még nagyon sok titkot rejt magában. Legelőször a XX. század elején dokumentálták létezését, amikor a Thomas Taylor által vezetett felfedezők az Antarktisz ismeretlen területeit próbálták feltárni. A laboratóriumi elemzések szerint a vízesés vörös színét a vas-oxid adja, közismertebb nevén a rozsda. Azonban továbbra sem tudni, hol és mi lehet a forrása. A vezető elmélet azt sugallja, hogy a forrás egy jég alatti tó, amelya becslések szerint kétmillió éve elszigetelt állapotban létezik a világ többi részétől. Ez az elszigeteltség ...
A Fehér-sivatag a Farafra-oázis legfőbb nevezetessége Egyiptomi nyugati, szinte lakatlan sivatagi területén. A nemzeti parkká nyilvánított terület Farafra városától körülbelül ötven kilométerre fekszik. Különös sziklaképződmények láthatóak, amelyek az időnként előforduló homokviharok eredményeként jöhettek létre. A sivatag fehér szikláiról kapta a nevét, melyek kréta és mészkő keverékéből állnak. A földtörténeti kréta korban tenger mosta a területet, a mészkő pedig ennek tanúbizonysága. A beduinok ezt a területet Wadi Gazzar-nak, azaz Répák Völgyének nevezik, mert a szél eróziója által formált sziklák répákra hasonlítanak.
A zord sivatagi tájra, a Szaharán belül évente átlagosan 0,01 % csapadék esik. Az ...
Az oroszországi Komi Köztársaságban lévő Manpupuner-fennsíkot geológiai formációi teszik egyedülállóvá az Urál-hegységen belül. Hét kőóriás követi egymást egyetlen sorban a meredek keleti oldal mentén. A legmagasabb közülük eléri a 42 méteres magasságot, amely nemcsak méretében, de alakjában is kiemelkedik a többi közül: úgy néz ki, mint két egymáshoz olvadt oszlop. A fennmaradó hat kőóriás magassága 30-38 méter. A fennsíktól fél kilométerre délre további kőoszlopok találhatóak, de ezek nem tartoznak a komplexumhoz.
A tudósoknak is megvan a saját magyarázatuk a Manpupuner-fennsíkon lévő oszlopok eredetére vonatkozóan, habár ezek az elméleek sokkal prózaibbak, mint az oszlopokat övező legendák. A geológusok szerint ...